Felhasználói Szabályzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EÉR rendelet) 1. §-a szerint az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére 2015. január 01-jétől a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszert (a továbbiakban: EÉR) kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49. § (1) bekezdése értelmében a nyilvános értékesítés kötelező, kivéve az értékpapíroknak a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ÉRT rendelet) 4. § (6) bekezdés szerinti módon történő értékesítését. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapján, a vagyonrendezési és a végelszámolási eljárásokban történő pályázati és árverési értékesítések szintén az EÉR felületén történnek, illetve történhetnek.
Az EÉR működtetését és üzemeltetését a Cstv. 27/D. § (1a) bekezdése szerint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el (a továbbiakban: EÉR Működtető). A jelen Felhasználói Szabályzatot az EÉR Működtető az EÉR rendelet 7. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotta meg, és azt az EÉR honlapján közzétette. A Felhasználói Szabályzat az EÉR valamennyi – az EÉR rendelet 5. §-ában meghatározott – felhasználójára kötelező.
Az EÉR-be történő regisztráció feltétele a Felhasználói Szabályzat elfogadása, amely a „Kijelentem, hogy az EÉR Felhasználói Szabályzatát elolvastam, és az abban foglaltakat elfogadom” nyilatkozat előzetes megtételével történik.
A Cstv., az ÉRT rendelet, valamint az EÉR rendelet alapján az elektronikus értékesítési eljárás technikai feltételeit és működésének részletszabályait a jelen Felhasználói Szabályzat tartalmazza. E kikötések és feltételek alkalmazandóak az EÉR felületén lebonyolított elektronikus értékesítések során. A Felhasználói Szabályzat módosítását legalább 15 nappal az alkalmazása előtt közzé kell tenni. A módosításkor – kivéve abban az esetben, ha a módosítás a megváltozott jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja – az EÉR Működtető köteles kikérni az EÉR rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek véleményét.

AZ ÉRTÉKESÍTŐK

Az értékesítők jegyzékébe történő felvétel, az értékesítők részéről belépésre jogosultak köre, a belépés módja

Az EÉR rendelet 5. § (2) bekezdése alapján az értékesítőként történő belépés lehetőségét az EÉR Működtető biztosítja
  • minden, a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett,
  • a Kormány által a Cstv. 66. § (2) bekezdésében és 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján állami felszámolóként kijelölt,
  • törvényben pénzügyi szervezet felszámolására vagy végelszámolására kijelölt, valamint
  • a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése alapján a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban még közreműködő felszámoló szervezet számára.
Értékesítő: Az EÉR-be az értékesítők részéről a felszámoló szervezet által foglalkoztatott, a felszámolók névjegyzékébe, a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartásba, vagy a Cstv. 66. § (6) bekezdése szerint az állami felszámoló adatairól vezetett nyilvántartásba (a továbbiakban együtt: hatósági nyilvántartás) bejegyezett felszámolóbiztosok léphetnek be, és végezhetnek eljárási cselekményeket.
A felszámoló szervezetek kötelesek az általuk foglalkoztatott valamennyi felszámolóbiztos részére – az EÉR felületére történő belépés biztosítása érdekében – egyedi, kizárólag az adott személy által az adott felszámoló szervezetnél használt, jelszóval védett elektronikus levelezési címet létrehozni, és azt a felszámolók hatósági nyilvántartását vezető szerv – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) – részére a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében változásbejegyzési eljárás keretében bejelenteni. Amennyiben a felszámolóbiztost több felszámoló szervezetnél foglalkoztatják, úgy a felszámolóbiztosnak felszámoló szervezetenként kell rendelkeznie külön-külön egyedi, kizárólag az adott felszámoló szervezetnél használt elektronikus levelezési címmel.
A hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatokról – a bejegyzés jogerőre emelkedését követően – a Hatóság felszámoló szervezetek hatósági nyilvántartását vezető szervezeti egysége elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az EÉR Működtető szervezeti egység részére. Az értékesítők az EÉR-ben a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adataikkal vesznek részt. Az EÉR felületére történő belépéssel az értékesítő hozzájárul az adatainak az EÉR Működtető általi kezeléséhez. Az adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a Felhasználói Szabályzat adatkezelésre vonatkozó fejezete, valamint az Adatvédelmi Szabályzat tartalmazza. Az Adatvédelmi Szabályzat megismerhető az EÉR oldal lábrészén található Adatvédelmi tájékoztató feliratra kattintva.
Az értékesítő részéről az EÉR-be belépni jogosult személynek az elektronikus postafiók jelszavát, továbbá az EÉR-be való belépéshez szükséges adatokat, jelszót, kódot titkosan kell kezelnie, ezeket illetéktelen személynek nem adhatja meg, az értékesítői felületre illetéktelen személyeknek az EÉR-be történő belépést nem engedélyezheti.
Az értékesítési eljárás során az EÉR felületén az adott értékesítőhöz tartozó felhasználói fiókon keresztül végzett eljárási cselekményekért az értékesítő felelős.
Az értékesítő részéről belépni jogosult felszámolóbiztosok a felhasználói nevük és jelszavuk megadásával, illetve az EÉR által képzett – a belépés megerősítésére szolgáló és egyszeri belépésre jogosító – aktivációs kóddal léphetnek be az EÉR felületére.

A felhasználói azonosítók képzése (felhasználói név, jelszó, egyedi azonosító)

Értékesítői felhasználó azonosító képzése: Az értékesítő részéről belépni jogosult felszámolóbiztos felhasználói neve megegyezik a felszámolóbiztosnak az egyedi, kizárólag az adott felszámoló szervezetnél használt és a felszámolók hatósági nyilvántartásába bejegyzett elektronikus levelezési címével (továbbiakban: e-mail cím). Az első alkalommal történő bejelentkezéskor a rendszer ellenőrzi, hogy a megadott e-mail címmel létezik-e már felhasználói fiók az EÉR-ben. A rendszer nem teszi lehetővé az ugyanazon e-mail címmel történő többszöri regisztrációt, erről hibaüzenetben tájékoztatja a felhasználót. A megadott e-mail címre a rendszer elektronikus üzenetet küld, amely a regisztráció aktiválására alkalmas kódot, illetve az aktiválási felülethez vezető linket tartalmaz. Az aktivációs kód meghatározott ideig érvényes.
Jelszó képzése: Az értékesítő részéről belépő felszámolóbiztosnak az első alkalommal történő bejelentkezéskor jelszót is meg kell adnia. A jelszót titkosan kell kezelni. Az értékesítő részéről belépni jogosult felszámolóbiztos a felhasználói nevének és jelszavának megadásával léphet be a rendszerbe és végezhet eljárási cselekményeket. Az értékesítők részéről belépni jogosult felszámolóbiztosok kötelesek a jelszavukat titkosan kezelni, és gondoskodni arról, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. A fenti kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából származó károkért való felelősség az értékesítőt terheli.
A jelszónak legalább hat karaktert kell tartalmaznia, a karakterek között legalább egy karakternek kisbetű, egy nagybetű és egy szám formátumúnak kell lennie.
A jelszó elfelejtését az EÉR felületén kell jelezni, amely során meg kell adni a felszámolóbiztosnak az elveszett jelszóhoz tartozó felhasználói nevét. A rendszer a megadott e-mail címre elektronikus üzenetet küld, amely az új jelszó megadására szolgáló felülethez vezető linket tartalmaz. Az új jelszó megadását követően a korábbi jelszóval belépni nem lehet.
Értékesítői egyedi azonosító képzése: A bejelentkezett és nyilvántartásba vett értékesítő számára az EÉR egyedi azonosítót nem képez, az értékesítést végző felszámolóbiztos az EÉR felületén a saját nevével vesz részt.

Az értékesítők jegyzékéből történő törlés esetei

Amennyiben a felszámolóbiztos foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az értékesítőnél megszűnik, úgy az értékesítő a Cstv. 27/C. § (2) bekezdés f) pontjára figyelemmel, a változás bekövetkezését követő öt napon belül köteles elektronikus úton változásbejegyzési kérelmet benyújtani a Hatósághoz a Hatóság által rendszeresített változásbejegyzési kérelem formanyomtatványon. A felszámolóbiztos adott értékesítőnél használt felhasználói fiókja a változásnak a hatósági nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésével egyidejűleg törlésre kerül.
A Hatóság a Cstv. 27/C. § (6) bekezdése alapján a felszámoló szervezetet törli a névjegyzékből az alábbi esetekben:
  1. az e törvény által törlési okként nevesített esetekben,
  2. ha a felszámoló szervezet jogutód nélkül megszűnt,
  3. ha a törvényszék elnöke vagy közigazgatási szerv jelzése, a felszámolók érdekképviseleti szervezetének értesítése, hivatalos tudomásszerzés vagy hatósági ellenőrzés alapján megállapítja, hogy
    1. a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, vagy
    2. a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem teljesíti az e törvény vagy a felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti bejelentési, adatszolgáltatási, szakmai beszámolási kötelezettségét,
  5. a bíróság kezdeményezésére, ha a felszámoló szervezet ismételten vagy súlyosan megsérti a jogszabályokat, és ezt jogerős határozat állapította meg,
  6. ha a felszámoló szervezet ezt kéri,
  7. ha a felszámoló szervezet a pályázat során a pályázatot elbíráló szervnek valótlan tartalmú dokumentumot nyújtott be, vagy neki felróható módon valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,
  8. ha a felszámoló szervezet a Hatóságnak bírság kiszabását követően is valótlan tartalmú dokumentumot nyújt be, vagy neki felróható módon valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
  9. ha bíróság csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban - jogszabálysértés vagy mulasztás miatt
    1. egy éven belül legalább két ügyben, vagy
    2. két éven belül legalább három ügyben
    jogerősen elrendelte a felszámoló szervezet felmentését,
  10. ha a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően sem teljesíti a névjegyzékbe történő felvételével összefüggésben benyújtott pályázatában vállalt többletfeltételeket,
  11. ha csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság a felszámoló szervezetet két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta,
  12. ha a felszámoló szervezet a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet alapján az értékesítők által havonta fizetendő rendszerhasználati díjakat felhívás ellenére sem fizeti meg, vagy
  13. ha a felszámoló szervezet bírság kiszabását követően ismételten és súlyosan megsérti az elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő kötelezettségeit.
Amennyiben az értékesítőt törölték a hatósági nyilvántartásból, úgy az általa foglalkoztatott felszámolóbiztosoknak az adott felszámoló szervezetnél használatos felhasználói fiókjai törlésre kerülnek. Amennyiben az EÉR Működtető hivatalosan tudomást szerez arról, hogy a felszámolóbiztos elhunyt, büntetett előéletűnek minősül, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, úgy az adott felszámolóbiztos valamennyi felhasználói fiókja törlésre kerül.
A felszámolóbiztos felhasználói fiókjának törlése esetén, az adott felszámolóbiztosnak az EÉR-ben meghirdetett és még le nem zárt értékesítési eljárásait az EÉR Működtető az értékesítő által írásban, haladéktalanul történő megkeresése alapján törli (érvényteleníti). Az EÉR rendelet 11. § (2) bekezdése értelmében egy adott felszámolóbiztos által az EÉR felületén meghirdetett elektronikus értékesítési eljárást másik értékesítő által kijelölt felszámolóbiztos nem folytathatja.

Az értékesítők jegyzékében szereplő adatok megváltoztatása

A felszámoló szervezet adatainak megváltozása esetén a változások a felszámoló szervezet által benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján kerülnek bejegyzésre a hatósági nyilvántartásba. A változások bejegyzéséről a Hatóság határozatot hoz. A határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat alapján a Hatóság az adatváltozást a felszámoló szervezetek hatósági nyilvántartását elősegítő számítógépes alkalmazásban átvezeti.
A Hatóság felszámoló szervezetek hatósági nyilvántartását vezető szervezeti egysége az adatokban bekövetkező változásokról elektronikus úton, automatikusan adatszolgáltatást teljesít az EÉR Működtető részére.

Az értékesítők számára az EÉR által ingyenesen biztosított szolgáltatások

Az EÉR az értékesítők számára a következő szolgáltatásokat teszi ingyenesen lehetővé:
Felhasználói Szabályzat megtekintése, általános rendszerüzenetek megtekintése, betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába és az archivált nyilvántartásba, licitnaplók megtekintése, technikai segítségnyújtás (Help desk szolgáltatás), ügyfélszolgálat az értékesítési rendszerrel és annak továbbfejlesztésével összefüggő javaslatok megtételére, rendszergazda szolgáltatások, az értékesítési hirdetmények, közlemények, azok mellékletei feltöltésével, az adatok karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások, archiválási szolgáltatások.
A LICITÁLÓK

A licitálók jegyzékébe történő felvételi eljárás

A licitáló a felszámolási eljárások során az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére irányuló eljárásában (árverés vagy értékesítési pályázat) részt vevő licitáló vagy pályázó.
A licitáló az értékesítésben személyesen vagy törvényes képviselője, illetve a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt. A licitálóként történő részvétel feltétele a regisztrációs célú első bejelentkezés.
A licitálónak a regisztrációs célú első bejelentkezéskor – elektronikus űrlap kitöltésével – meg kell adnia az EÉR felületén az azonosítására szolgáló adatokat. A regisztrációs célú első bejelentkezés a következő adatok megadásával történik:
  1. név,
  2. állampolgárság,
  3. lakóhely,
  4. anyja neve,
  5. személyazonosító okmány neve,
  6. személyazonosító okmány száma,
  7. levelezési cím,
  8. adóazonosító jel/adószám,
  9. esetleges általános forgalmi adó alanyiság,
  10. elektronikus elérhetőség (jelszóval védett, kizárólag a licitáló által használt e-mail cím).
A licitálónak a regisztrációs célú első bejelentkezéskor nyilatkoznia kell az alábbiakról:
Az EÉR Felhasználói Szabályzatát és Adatkezelési Szabályzatát elolvasta, az abban foglaltakat elfogadja, valamint az értékesítéssel és az elektronikus árveréssel összefüggő jogszabályi feltételeket tudomásul veszi, a regisztráció során megadott adatok a valóságnak megfelelnek, és kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokban bekövetkező változást haladéktalanul bejelenti, kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az EÉR Működtető a személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.), valamint az EÉR Felhasználói Szabályzata rendelkezéseinek megfelelően megőrizze és kezelje.
A regisztrációs célú első bejelentkezés magánszemélyként történik. Amennyiben a licitáló egy adott értékesítési eljárásban más magánszemély vagy szervezet képviseletében kíván részt venni, úgy a képviselt személy vagy szervezet adatait az adott értékesítési eljárásba való bekapcsolódás (regisztráció) során kell megadnia, illetve a meghatalmazást szkennelt formában fel kell töltenie az EÉR felületére. A licitáló által a regisztrációs célú első bejelentkezéskor, illetve az adott értékesítési eljárásba való bekapcsolódáskor megadott adatokat az árverés, illetve a pályázatok benyújtására szabott határidő megnyíltát megelőzően, a meghatalmazást, az árajánlatot tartalmazó pályázati dokumentációt az értékesítő csak az értékesítési eljárás ajánlattételi határidejének lejártakor ismerheti meg.
A licitálónak a regisztrációs célú első bejelentkezés során 7.000,- Ft, azaz hétezer forint regisztrációs díjat kell fizetnie. A regisztrációs díj bankkártyával fizethető meg az EÉR erre a célra szolgáló fizetési felületén.
A regisztráció során megadott adatokban bekövetkezett változást, illetve a licitálók nyilvántartásából való törlést közvetlenül az EÉR felületén lehet kezdeményezni az ügyfélszolgálat részére a regisztrációs e-mail címről küldött levélben. Az adatváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettség az EÉR felületén regisztrált jogi személyeket is terheli. Az adatváltozás kezdeményezése nem terjed ki azon értékesítési eljárásokra, amelyekbe a licitáló az adatváltozás bejelentését megelőzően már bekapcsolódott (regisztrált). Ezen értékesítési eljárásokban a licitáló az értékesítési eljárásba való bekapcsolódáskor megerősített adatokkal vesz részt, azonban az értékesítési eljárás eredményeként megkötött Adásvételi szerződésben már az új adatokat kell feltüntetni.

A felhasználói azonosítók (felhasználói név, jelszó, egyedi azonosító) képzése

Licitáló felhasználó azonosító képzése

A licitáló felhasználói neve a regisztrációs célú első bejelentkezés során – az elektronikus űrlapon – megadott, jelszóval védett elektronikus levelezési cím (röviden: e-mail cím). A regisztrációs célú első bejelentkezéskor a számítógépes rendszer ellenőrzi, hogy a megadott e-mail címmel létezik-e már felhasználói fiók az EÉR-ben. A rendszer nem teszi lehetővé az ugyanazon e-mail címmel történő többszöri regisztrációt, erről hibaüzenetben tájékoztatja a felhasználót. A számítógépes rendszer a felhasználó által megadott e-mail címre elektronikus üzenetet küld, amely a regisztráció aktiválására alkalmas kódot, illetve az aktiválási felülethez vezető linket tartalmaz. Az aktiválási kód biztonsági okból a rendszer által meghatározott ideig érvényes. A jelszócsere során a korábbi jelszó ismételten nem adható meg.

Jelszó képzése

A licitálónak a regisztrációs célú első bejelentkezéskor – az elektronikus űrlapon – jelszót is meg kell adnia. A licitálónak a jelszavát titkosan kell kezelnie. A licitáló a felhasználói e-mail címének és jelszavának megadásával léphet be a rendszerbe és végezhet eljárási cselekményeket. A jelszó megváltoztatható. A jelszó elfelejtését a licitáló az EÉR felületén jelezheti. A számítógépes rendszer ezt követően a licitáló felhasználói nevét képező elektronikus levelezési címre üzenetet küld, amely az új jelszó megadására szolgáló felülethez vezető linket tartalmaz. Ez az úgynevezett elfelejtett jelszó szolgáltatás használatával történik. Az új jelszó megadását követően a korábbi jelszóval való belépés nem lehetséges. A jelszónak legalább hat karaktert kell tartalmaznia, a karakterek között legalább egy karakter kisbetű, nagybetű és szám formátumnak kell lennie. A jelszócsere során a korábbi jelszó ismételten nem adható meg.

Licitálói/pályázói azonosító képzése

A bejelentkezett és nyilvántartásba vett licitáló számára az EÉR automatikusan egyedi azonosítót generál, és erről elektronikus üzenettel tájékoztatja a licitálót.
Az anonimitás megőrzése érdekében az EÉR kettős, úgynevezett publikus, valamint licitálói/pályázói azonosítókat használ párhuzamosan.

Az értékesítésen történő részvétel egy kétlépcsős folyamat eredménye.

Az értékesítésen részt venni kívánó licitáló (felhasználó) először jelentkezni tud az általa kiválasztott értékesítésre. A jelentkezésekor a licitáló kap egy, az értékesítés EÉR azonosító számából és egy „F” betűvel kezdődő, számsorból álló felhasználó azonosító számot, melyet a rendszer összekapcsol az eljárás azonosító számával (pl.: A2324232F03). Az eljárásra történő jelentkezés után ezzel az azonosító számmal tud kérdezni az értékesítőtől az EÉR „Kérdések és válaszok” elnevezésű felületen.

A licitáló az értékesítésen akkor tud részt venni, ha az értékesítési hirdetményben meghatározott feltétel szerint az árverési előleget vagy pályázati ajánlati biztosítékot az értékesítő részére átutalással megfizeti.

Az árverési előleg vagy a pályázati ajánlati biztosíték megfizetésekor a licitálónak a banki utalási közleményében fel kell tüntetnie az értékesítés EÉR azonosító számát, valamint az azt tartalmazó értékesítésre jelentkezéskor kapott „F” betűvel kezdődő, felhasználó azonosító számát (pl.: P2504545F01).

Az árverési előlegnek vagy a pályázati ajánlati biztosítéknak az értékesítés megkezdése előtt legkésőbb 24 órával meg kell érkeznie az értékesítési hirdetményben szereplő pénzforgalmi jelzőszámra.
Az árverési előleg vagy a pályázati ajánlati biztosíték befizetésére adott határidő leteltét követően, de az értékesítés megkezdése előtti 24 órán belül az értékesítő ellenőrzi a bankszámlaszámra érkezett befizetéseket és elektronikusan engedélyezi a licitáló részére az értékesítésen történő részvételt. Az értékesítés ebben az időszakban “Beléptetés alatt” státuszba kerül, ez idő alatt a „Kérdések és válaszok” felület ideiglenesen inaktív, nem használható. Az értékesítő akkor aktiválja az elektronikus értékesítési rendszer árverezőként, valamint pályázóként történő használatához szükséges felhasználói azonosítót, ha az árverési előleg vagy a pályázati biztosíték az EÉR rendelet 13. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint megfizetésre kerül.

Ha az értékesítő a felhasználói azonosítói aktiválást az árverés, illetve a pályázat kezdő időpontjáig nem végzi el, az elektronikus értékesítési eljárás érvénytelenné válik az elektronikus értékesítési eljárásnak az árverés, illetve a pályázat hirdetményében megjelölt kezdő időpontjában.

Ha az értékesítő a pályázati értékesítés esetén a pályázót, árverési értékesítés esetén az árverezőt az (az értékesítési eljárásban pályázóként, illetve árverezőként aktiválja, és ennek ellenére a pályázó nem tesz legalább a minimálárnak megfelelő vételi ajánlatot, illetve egyetlen árverező sem tesz legalább a kikiáltási árnak megfelelő vételi ajánlatot, úgy a pályázó a pályázati biztosíték, az árverező az árverési előleg összegét elveszíti.

Azon licitálók, akik teljesítették az értékesítési eljárásba való jelentkezés feltételeit, és az értékesítő jóváhagyta (validálta) a jelentkezésüket, egy újabb EÉR azonosítószámot kapnak a licitálás idejére. Ez az azonosító szám az értékesítés EÉR azonosító számából és egy „L” betűvel kezdődő számsorból generálódik (pl: P2504545L101) ami a licitálás, valamint az ajánlattétel során használható.

Az értékesítő által az értékesítésen történő részvétel engedélyezése után már csak kizárólag a validált licitálók kérdezhetik az értékesítőt a „Kérdések és válaszok” elnevezésű felületen.

Az értékesítés határidejének leteltét követően az értékesítő jelen Felhasználói Szabályzat szerint megvizsgálja a beérkezett ajánlatokat és dönt az értékesítési eljárás eredményességéről: nyertest hirdet vagy megállapítja az értékesítés eredménytelenségét.

Amennyiben egy értékesítésben nincs érvényes jelentkező, akkor az értékesítés automatikusan „Eredménytelen” állapotúvá válik.

A licitálónak az egyedi azonosítóját titkosan kell kezelnie. Az egyedi azonosítót a rendszer minden értékesítési eljárás során újra képezi. A licitáló az egyedi azonosítóját az értékesítővel nem közölheti.

A licitálók jegyzékéből történő törlés szabályai

A licitálók jegyzékéből való törlés kérelemre vagy jogszabályban meghatározott esetekben kérelem nélkül is történhet (hivatalból kerül sor a törlésre különösen akkor, ha az EÉR Működtető hivatalosan tudomást szerez arról, hogy a licitáló elhunyt).
Amennyiben a licitáló a licitálók jegyzékéből való törlést követően ismételten regisztrál az EÉR rendszerébe, úgy a regisztrációs díjat ismételten meg kell fizetnie.

A licitálók számára az EÉR által ingyenesen biztosított szolgáltatások

Az EÉR a licitálók számára a következő szolgáltatásokat teszi ingyenesen lehetővé:
Felhasználói Szabályzat megtekintése, általános rendszerüzenetek megtekintése, betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába és az archivált nyilvántartásba, nyilvános licitnaplók megtekintése, Help desk szolgáltatás, ügyfélszolgálat az értékesítési rendszerrel és annak továbbfejlesztésével összefüggő javaslatok megtételére.

A betekintők

A betekintők azok a személyek vagy szervezetek, amelyek az értékesítési rendszer működésének és az ajánlatoknak a megismerése érdekében az EÉR honlapjára belépnek, de nem regisztráltatták magukat licitálóként. Az EÉR a betekintők számára tájékoztatást ad az értékesítéssel, valamint az elektronikus licitálással összefüggő jogszabályi feltételekről, továbbá utal a betekintői felületről is elérhető, vevői Felhasználói Szabályzat megismerésének és elfogadásának szükségességére. Az EÉR felületét bárki megtekintheti, de az elektronikus értékesítésen való – személyesen vagy képviselő útján történő – részvételre csak előzetes regisztrációt követően van lehetőség.
Az EÉR a betekintők számára a következő szolgáltatásokat teszi ingyenesen lehetővé:
Felhasználói Szabályzat megtekintése, általános rendszerüzenetek megtekintése, betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába és az archivált nyilvántartásba, nyilvános licitnaplók megtekintése, Help desk szolgáltatás, ügyfélszolgálat az értékesítési rendszerrel és annak továbbfejlesztésével összefüggő javaslatok megtételére.

Ellenőrzésre jogosult szervezetek

Az EÉR felhasználói közé tartoznak azon szervezetek is, amelyek az EÉR-ben rögzített adatok és dokumentumok hatósági és bírósági ellenőrzésére jogosultak (a továbbiakban: ellenőrzésre jogosult szervezetek).
A felszámoló szervezetekkel kapcsolatos hatósági és bírósági ellenőrzési jogkörre tekintettel az EÉR az ellenőrzésre jogosult szervezetek számára legalább a következő szolgáltatást teszi lehetővé ingyenesen:
Betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába, az archivált nyilvántartásokba, illetve eseménytárakba, hozzáférés a teljes licitnaplókhoz, az értékesítési eljárással kapcsolatos adatokhoz, dokumentumokhoz (ide értve az archivált dokumentumokat is), értékesítési tájékoztatókhoz, valamint Adásvételi szerződésekre vonatkozó adatokhoz, a licitáló által az azonosítása érdekében megadott adatok megismerhetősége.
Az ellenőrzésre jogosult szervezetek számára a fent meghatározott dokumentumokhoz, adatokhoz való hozzáférést az EÉR Működtető az ellenőrzésre jogosult szervezet megkeresésére biztosítja. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ellenőrzésre jogosító feladat- és hatáskörre történő hivatkozást is.

Kommunikáció az értékesítővel

A licitálók a kérdéseiket az adott értékesítési eljárás során az EÉR felületén, a kérdések és válaszok rovatban tehetik fel a felszámolónak. Az EÉR felületén az értékesítés anonim módon történik, ezért név, telefonszám, e-mail cím megadása ezen a felületen tilos, a feltett kérdés, valamint a rá adott válasz nyilvános lesz.

Hozzászólás és moderálás szabályai

Az EÉR felületén megjelenő hozzászólások a felszámoló döntése alapján ellenőrzésre, szükség esetén moderálásra kerülnek. A moderáció alapvető feladata biztosítani a folyamatos kommunikáció lehetőségét, ennek érdekében az EÉR felületén a hozzászólások megjelenése előtt a felszámolónak lehetősége van moderálni azokat, elkerülve a felületen a nem megengedett (pl.: személyes adatok, céges adatok, sértő szavak, eljárást befolyásoló megjegyzések) érdeklődök üzeneteinek megjelenését. Az EÉR Működtető szükség esetén törli (elrejti) az oldalon közzétett hozzászólások közül azokat, amelyek tartalma a hatályos vonatkozó jogszabályokba, vagy jelen Felhasználói Szabályzatba ütköznek.
A moderáció a felszámoló feladata, annak alkalmazásáról belátása szerint dönthet. A felszámoló belátása szerint választ a beérkezett kérdés, hozzászólás jóváhagyása vagy elutasítása között. Minden beérkező üzenet esetén a rendszer értesíti a felszámolót, hogy a közzétett értékesítéséhez hozzászólás érkezett. Amíg a felszámoló a kérdést, illetve hozzászólást nem hagyja jóvá, vagy utasítja el, addig „Moderálás alatt” felirat jelenik meg. A felszámoló jóváhagyásáig a felhasználó sem látja a saját hozzászólását, kérdését és szerkeszteni sem tudja azt. A szöveg módosítására a felszámoló nem jogosult, csak “elrejtheti”. Az elrejtett üzenet esetében az EÉR Kérdések és válaszok rovatban “Kérdése olyan információt tartalmazott, ami nem engedélyezett, kérjük fogalmazza át” üzenet jelenik meg.
Az értékesítés üzeneteinek moderálását indokolt esetben/szükség esetén az EÉR Működtető is kezdeményezheti. Ebben az esetben a továbbiakban a felszámoló végzi a moderálást a rá vonatkozó szabályok szerint.
AZ EÉR FELHASZNÁLÓIT TERHELŐ DÍJAK

A díjakra vonatkozó közös szabályok

Az EÉR létrehozásához, fenntartásához, továbbfejlesztéséhez, auditálásához és állami ellenőrzéséhez szükséges kiadások fedezetének megteremtése érdekében az értékesítők havonta rendszerhasználati felhasználói alapdíjat és sávosan meghatározott licitindítási díjat, a nyertes licitálók a nettó vételár 1%-át, mint jutalékot kötelesek fizetni az EÉR Működtető részére. A licitálók a licitálók nyilvántartásába történő első felvételük alkalmával, valamint a licitálók nyilvántartásából történő törlését követő ismételt felvétel alkalmával 7.000,- Ft, azaz hétezer forint összegű regisztrációs díjat fizetnek.
Az értékesítők által fizetendő rendszerhasználati felhasználói alapdíj, illetve sávosan meghatározott licitindítási díj összegét és az azokba beépülő költségelemeket az EÉR Működtető az igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter véleményének figyelembe vételével állapítja meg. Az értékesítők által fizetendő díjak a költségek emelkedése esetén emelhetők, az említett miniszterek egyetértésével. A változást azok bevezetése előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni.
A díjakat az EÉR honlapján kell közzétenni. A díjakból származó bevételeket kizárólag az EÉR fejlesztésére és a működtetésével összefüggő kiadásokra (ideértve az auditálást, a rendszer továbbfejlesztését, az archiválást, a működtetés ellenőrzését, a felhasználók oktatását, valamint az üzemeltetés személyi és dologi kiadásait is) lehet fordítani.

A licitálók által fizetendő díjak

Regisztrációs díj

A licitáló a licitálók elektronikus nyilvántartásába történő első felvétele alkalmával fizetendő regisztrációs díj bankkártyával fizeti meg az EÉR erre a célra szolgáló fizetési felületén. Ha a licitáló a regisztrációs űrlap kitöltését követően a regisztrációs díjat nem fizeti meg, úgy a licitálók elektronikus nyilvántartásába nem kerül felvételre, a regisztrációs űrlapon megadott adatait azonban az EÉR – a regisztrációs díj esetleges későbbi megfizetése esetére – megőrzi. Ismételten meg kell fizetni a regisztrációs díjat, ha a licitáló a licitálók elektronikus jegyzékéből – kérelemre vagy jogszabályban meghatározott esetekben– történő törlést követően ismételten regisztrál az EÉR felületére. A regisztrációs díj megfizetéséről az EÉR Működtető a teljesítéstől számított 15 napon belül elektronikus számlát állít ki. A licitáló, mint számlabefogadó, az EÉR használatával az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 175. § (3) bekezdés b) pontja szerinti beleegyezését adja ahhoz, hogy az EÉR Működtető – választásától függően – a számlát elektronikus formában bocsássa ki. Az EÉR Működtető a számlát a licitáló által az EÉR felületén megadott számlázási címre, elektronikus számla esetén a licitáló elektronikus levelezési címére küldi meg. Amennyiben a számla annak kiállítására nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül nem érkezik meg, úgy ezt a licitáló az EÉR ügyfélszolgálatán keresztül köteles jelezni.

Nettó vételár 1%-ának megfelelő összegű jutalék

Az elektronikus értékesítési eljáráson nyertes licitáló – amennyiben az értékesítő az Adásvételi szerződést vele kívánja megkötni – köteles a nettó vételár 1%-át, mint jutalékot megfizetni az EÉR Működtető részére. Amennyiben az értékesítő az Adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosulttal köti meg, sem a nyertes licitálónak sem pedig az elővásárlási jog jogosultjának nem kell jutalékot fizetnie.
A nyertes licitálónak a jutalékot bankkártyával kell megfizetnie az EÉR erre a célra szolgáló fizetési felületén. A jutalékot az értékesítő által az EÉR útján létrehozott – a jutalék megfizetésére irányuló – felhívástól számított 8 napon belül kell megfizetni. Az értékesítő a nyertes licitálóval csak a jutalék megfizetésének igazolását követően kötheti meg az Adásvételi szerződést. A már megfizetett jutalékot az EÉR Működtető abban az esetben sem téríti vissza a nyertes licitáló részére, ha a szerződéskötésre az EÉR rendelet 27. § (2) bekezdése alapján nem kerül sor.

Az értékesítők által fizetendő díjak

Rendszerhasználati felhasználói alapdíj

Az értékesítőknek havonta rendszerhasználati felhasználói alapdíjat kell fizetniük. Az értékesítőt a rendszerhasználati felhasználói alapdíj fizetési kötelezettség abban az esetben is terheli, amennyiben az adott hónapban értékesítési hirdetményt nem tesz közzé az EÉR felületén. A rendszerhasználati felhasználói alapdíj összegét az EÉR Működtető az igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter véleményének figyelembe vételével állapítja meg. A rendszerhasználati felhasználói alapdíj összege havonta 5.000,- Ft, azaz ötezer forint.

Sávosan meghatározott licitindítási díj

Az értékesítők az EÉR felületén meghirdetett értékesítési eljárások után sávosan meghatározott licitindítási díjat kötelesek fizetni. A licitindítási díj az értékesítőt az eredményes, az eredménytelen, illetve az érvénytelen értékesítési eljárások után is terheli. A sávosan meghatározott licitindítási díjat az EÉR Működtető az igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter véleményének figyelembe vételével állapítja meg. A sávosan meghatározott licitindítási díj összegét az alábbi táblázatok tartalmazzák:
Eredményes eljárások licitindítási díja:
Licitindítási díj a vételár összege alapján:
  1. 1 millió forintnál alacsonyabb vételár esetén: 1.000, -Ft
  2. 1 millió forint vagy annál magasabb, de 10 millió forintnál alacsonyabb vételár esetén: 5.000, -Ft
  3. 10 millió forint vagy annál magasabb, de 100 millió forintnál alacsonyabb vételár esetén: 10.000, -Ft
  4. 100 millió forint vagy annál magasabb vételár esetén: 20.000, -Ft

Eredménytelen vagy érvénytelen eljárások licitindítási díja a becsérték (irányár) összegétől függetlenül 500,-Ft.

A díjak megfizetésének módja, határideje

Az EÉR Működtető minden hónap 10. napjáig a tárgyhónapot megelőző hónap rendszerhasználati felhasználói alapdíjáról, illetve a tárgyhónapot megelőző hónapban lezárult (eredményhirdetett) értékesítések után fizetendő licitindítási díjról számlát állít ki az értékesítő nevére. Az értékesítő, mint számlabefogadó az EÉR használatával az Áfa tv. 175. § (3) bekezdés b) pontja szerinti beleegyezését adja ahhoz, hogy az EÉR Működtető a számlát elektronikus formában bocsássa ki. A számlán a licitindítási díj összege értékesítési eljárásonként kerül feltüntetésre. Az EÉR Működtető a számlát az értékesítőnek a felszámolói névjegyzékben szereplő elektronikus levelezési címére küldi meg. Amennyiben a számla a számla kiállítására nyitva álló határidőtől számított 8 napon belül nem érkezik meg a felszámoló szervezet részére, úgy ezt a felszámoló szervezet, illetve a felszámolóbiztos az EÉR ügyfélszolgálatán keresztül 3 munkanapon belül jelezni köteles. Az értékesítőnek a rendszerhasználati felhasználói alapdíjat, illetve a sávosan meghatározott licitindítási díjat a számlán feltüntetett fizetési határidőn belül kell megfizetnie az EÉR Működtető által kiállított számlán szereplő bankszámlaszámra történő utalással. Amennyiben az értékesítő a rendszerhasználati felhasználói alapdíjat vagy a licitindítási díjat a fizetésre nyitva álló határidőn belül maradéktalanul nem fizeti meg, úgy az EÉR Működtetőnek joga van az értékesítő EÉR-hez való hozzáférését felfüggeszteni mindaddig, amíg a tartozás összege kiegyenlítésre nem kerül.
Az EÉR-en meghirdetett árverésre vonatkozó szabályok

Az árverési hirdetmény létrehozása az EÉR felületén

Az EÉR felületén a Cégközlönyben közzétett értékesítési hirdetménnyel azonos tartalmú hirdetményt kell közzétenni, legkésőbb a Cégközlönyben történő közzétételt követő munkanap 24 óráig. A hirdetményt az értékesítő hozza létre az EÉR felületén. A hirdetmény létrehozása elektronikus űrlap segítségével történik. Az értékesítő a megszerkesztett hirdetményt saját informatikai eszközére elmentheti, továbbá más hirdetés felületen is meghirdetheti. A hirdetmény szövegének elmentése a szerkesztési folyamat közben is lehetséges. Az elmentett hirdetmény nem minősül közzétételnek, azt az értékesítő a későbbiekben megnyithatja, szerkesztheti, illetve törölheti. A hirdetmény közzététele a „meghirdetés” gombra történő kattintással történik. Az EÉR számítógépes program biztosítja, hogy az értékesítő által közzétett értékesítési hirdetményt ne lehessen módosítani, a hirdetmény az értékesítő által meghatározott nyilvánosságra hozatali időpont előtt ne legyen a nyilvánosság számára megismerhető.

Az árverési hirdetmény fajtái (vagyoncsoportok)

Az EÉR-en az alábbi vagyoncsoportokat tartalmazó hirdetmények tehetők közzé magyar nyelven, továbbá – az értékesítő döntésétől függően, szakfordításban – idegen nyelven is:
  1. felszámolás alatt levő adósok vagyona egészének vagy telephelyük eszközei összességének értékesítése;
  2. gazdálkodó szervezetben fennálló részesedések értékesítése;
  3. ingatlanok értékesítése;
  4. ingóságok (különösen termelőeszközök, járművek, berendezések, nagyobb értékű készletek, állatállomány, értékpapírok) értékesítése;
  5. követelések értékesítése;
  6. kis értékű (1 millió forint alatti becsértékű) készletek, termény, állatállomány és egyéb ingóságok értékesítése.
A d) és f) pont szerinti ingóságok értékesítése akkor is lebonyolítható az EÉR-en keresztül, ha azok gyorsan romló, vagy különleges kezelést igénylő jellege, illetve csekély értéke miatt a Cstv. nem teszi kötelezővé a nyilvános árverést vagy pályázatot. Az értékesíteni kívánt vagyoni kört az értékesítő a fenti pontokat tartalmazó listából a hirdetmény létrehozásakor választhatja ki.
Az értékesítéssel kapcsolatban minden egyéb, fontos információt is az EÉR felületén kell közzétenni. A műszaki azonosításhoz szükséges adatok megjelölése kötelező. Az ingatlanok értékesítése, és ingóságok (különösen: termelőeszközök, járművek, berendezések, nagyobb értékű készletek, állatállomány, értékpapírok) értékesítése - az értékesítő döntése szerint - kis értékű (1 millió forint alatti becsértékű) készletek, termény, állatállomány és egyéb ingóságok értékesítése esetén a hirdetmény mellett az EÉR felületén közzé kell tenni az értékesítendő vagyontárgyat bemutató képfelvételt is az EÉR rendelet 10. § (6) bekezdése szerint.
A Cstv. 49. § 1a) bekezdés értelmében, amennyiben az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A mező és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet tartalmazza a mező és erdőgazdasági hasznosítású földekkel kapcsolatos értékesítési szabályokat. Ezen értékesítési eljárásokra az EÉR alkalmazásának kötelezettsége nem terjed ki.

Az árverési hirdetmény tartalma

Az EÉR felületén létrehozott hirdetménynek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amelyet a Cstv. és az EÉR rendelet a felszámolási eljárás során közzétett árverési hirdetményre vonatkozóan előír. A hirdetménynek – a tartalmát tekintve – teljes mértékben meg kell egyeznie a Cégközlönyben közzétett árverési hirdetménnyel.

A hirdetménynek tartalmaznia kell különösen:
  1. a felszámoló nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát;
  2. az adós nevét és székhelyét;
  3. a felszámolást elrendelő bíróság nevét;
  4. a felszámolást elrendelő végzés számát;
  5. az árverési hirdetmény Cégközlönyben történő megjelenésének időpontját;
  6. az árverés helyét és idejét;
  7. az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket;
  8. ingóság árverése esetén az árverési előleg összegét és azt a bankszámlaszámot, ahová az árverési előleget meg kell fizetni, továbbá azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;
  9. ingatlan árverése esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát, az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát, az árverési előleg összegét;
  10. vagyonösszesség értékesítése esetén az ÉRT. rendelet 4. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást;
  11. a kikiáltási árat;
  12. az árverésre irányadó licitlépcsők mértékét;
  13. a vételár megfizetésének módját, határidejét;
  14. a részletfizetési lehetőséget, a fizetési részletek számát és ütemezését;
  15. a szerződéskötés határidejét;
  16. a vagyontárgy elszállításának, átvételének, birtokbavételének módját, határidejét és egyéb körülményeit;
  17. az árveréssel kapcsolatos egyéb lényeges körülményeket.

Az EÉR-en létrehozott hirdetmény esetén az árverés kezdetét és végét év, hónap, nap, óra, perc pontossággal kell megadni. Az árverés kezdő időpontjának meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az árverési hirdetmény Cégközlönyben történt közzétételének legalább 15 nappal kell megelőznie az árverést. Az árverési hirdetményben a licitálásra olyan határidőt kell meghatározni, ami az értékesítésre kerülő vagyontárgyak tekintetében elegendő időt biztosít a hirdetmény és annak mellékletei megismerésére, a részletes tenderfüzet (később részletezésre kerül) és a vagyontárgy (üzleti létesítmény) megtekintésének biztosítására. A határidő 10 napnál csak az EÉR rendelet 10. § (2) bekezdésében meghatározott gyorsan romló vagy különleges kezelést igénylő, illetve csekély értékű ingóságok esetében lehet rövidebb, de ekkor sem lehet kevesebb 5 munkanapnál.
A betekintőket és a licitálókat - a vagyoncsoportokban és azokon belül – tartalmi ismérvek alapján történő szűréseket végző segédprogram segíti, így különösen a vagyontárgyak elnevezésére, típusára, az ingatlanok földrajzi elhelyezkedésére, jellemzőire, továbbá a meghirdetési árra vonatkozó keresés támogatása érdekében. Az értékesítő a közzétett hirdetményekben, az egyes vagyoncsoportokon belül az alábbi tulajdonságokat (a továbbiakban: szűrőket) köteles megadni:
  1. ingatlan esetén, az ingatlan típusát, területét, állapotát, közművesítés mértékét, az ingatlan terheit vagy tehermentességét, továbbá az értékesíteni kívánt tulajdoni hányadot,
  2. ingóság esetén, az ingóság típusát, gyártmányát, a gyártás idejét, állapotát, rendeltetésszerű használatra alkalmasságát, az ingóság terheit,
  3. gazdasági társaságban fennálló üzletrész vonatkozásában a gazdasági társaság nevét, cégjegyzékszámát, főtevékenységét, az üzletrész által megtestesített tulajdoni hányadot, valamint az üzletrészt terhelő jogokat,
  4. követelés esetén, a követelés összegét, lejárati idejét, számviteli besorolását, kötelezettjét, biztosítékait.

Az értékesítő az értékesítési hirdetmény létrehozásakor a kötelezően kitöltendő tulajdonságok (szűrők) mellett a vagyontárgy további tulajdonságait is megadhatja. Köteles továbbá közzétenni azt a tényt, hogy van-e elővásárlásra jogosult.

A tenderfüzet és a részletes tenderfüzet

Az értékesítő az értékesítendő vagyoni elemekről, azok jellemzőiről egy összefoglaló jellegű értékesítési tájékoztatót (tender füzetet) tehet közzé a hirdetményhez csatolva. A licitálók a tender füzetet ingyenesen megtekinthetik és letölthetik, az értékesítő ezért nem számolhat fel költségtérítést.
Az értékesítő a nagy értékű, sok vagyonelemet tartalmazó cégvagyon értékesítése esetén az értékesítési hirdetményben közzétett ismertetés és a tender füzetben felsoroltakat tovább részletező, részletes értékesítési tájékoztatót (részletes tenderfüzetet) is feltölthet az EÉR-ben, amelynek megtekintését és letöltését költségtérítéshez kötheti. A licitálói részvételnek nem feltétele a részletes tenderfüzet megvásárlása, licitálni a részletes tenderfüzet megrendelése vagy igénylése nélkül is lehet.
A részletes tenderfüzetért felszámított költségtérítés bankkártyával fizethető meg az EÉR erre a célra szolgáló fizetési felületén. A befizetés az EÉR Működtető Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) alszámlája javára történik. Sikeres tranzakció esetén az EÉR biztosítja a licitáló számára a részletes tenderfüzethez való hozzáférést, a megtekintést, illetve a letöltést. A licitálók által a részletes tenderfüzetért megfizetett költségtérítést az EÉR Működtető utalja tovább az értékesítő részére.

A licitálók regisztrálása az árverésre

A licitáló az árverésre az árverési hirdetménynek az EÉR felületén történő közzétételét követően regisztrálhat. A regisztráció során meg kell jelölni, hogy az árverésen a saját nevében, más magánszemély képviseletében vagy szervezet képviseletében vesz részt. A licitáló az árverésen személyesen, vagy törvényes képviselője, illetőleg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt.
Amennyiben a licitáló az árverésen más magánszemély vagy szervezet képviseletében vesz részt, meg kell adnia a képviselt magánszemély vagy szervezet jogszabályban meghatározott adatait. Meghatalmazotti képviselet esetén a licitálónak a meghatalmazást a licitálást megelőzően fel kell töltenie az EÉR felületére. A meghatalmazást az értékesítő csak az árverés ajánlattételi határidejének lejártakor tekintheti meg. Az EÉR felületére feltöltött meghatalmazást a szerződéskötéskor eredetiben is be kell mutatni az értékesítőnek. A meghatalmazást az értékesítőnél minden önálló értékesítési eljárásban igazolni kell.
Az árverésre történő regisztráció során a licitálónak meg kell erősítenie az EÉR által nyilvántartott adatait, továbbá nyilatkoznia kell az árverési előleg összegének rendelkezésre állásáról és arról, hogy a nyertes licitáló a vételárat bankszámlára történő utalással köteles megfizetni. Amennyiben az értékesítő az árverésre árverési előleg megfizetését kötötte ki, az ennek megfizetését igazoló bizonylatot a licitáló köteles feltölteni (engedélyezett fájl típusok) a regisztráció során. A bizonylat feltöltésének hiányában az árverésen való részvételre nincs lehetőség.
Az EÉR számítógépes program a bejelentkezett és nyilvántartásba vett licitáló számára automatikusan egyedi azonosítót képez, és erről elektronikus üzenettel tájékoztatja a licitálót. A licitálónak az egyedi azonosítót és a jelszavát titkosan kell kezelnie. Az EÉR Működtető nem teszi megismerhetővé az értékesítő részére a licitálók jelszavát. A licitáló az egyedi azonosítóját az értékesítővel nem közölheti. Az egyedi azonosítót a rendszer minden értékesítési eljárás során újra képezi. A program ezeket az adatokat a későbbi ellenőrizhetőség érdekében, az ahhoz szükséges ideig archiválja. A program lehetővé teszi a licitálóknak a nekik is szóló rendszerüzenetek megtekintését, a licitnapló megtekintését, kinyomtatását, a többi licitáló adatainak megismerhetősége nélkül.

A licitálás menete, a licitlépcső szabályai

Az árverésre történő regisztrációt követően a számítógépes program lehetővé teszi a licitáló számára a licitálást, valamint biztosítja az információk, dokumentumok továbbítása során az adatvesztés nélküli, megváltoztathatatlan formában történő továbbítást. A nem nyilvános vagy titkos információk a megismerésükre nem jogosítottak számára nem hozzáférhetőek.
Licitálás során a rendszer elvégzi az árverési licitek beérkeztetését, a beérkezés időpontját rögzíti, az eljárási cselekmények megtörténtét naplózza. A licitálási határidő lejártát követően érkezett, vagy a minimál árat (kikiáltási árat) el nem érő ajánlatokat a rendszer nem regisztrálja, ennek tényéről és okáról automatikus üzenettel értesíti a licitálót.
A rendszer biztosítja az árverezők esélyegyenlőségét és megakadályozza, hogy a benyújtott ajánlatok nem nyilvános tartalma megismerhetővé váljon. Az értékesítő a licitálóval a licitálás lezárásáig kizárólag az értékesítési rendszeren keresztül érintkezik, ezeket az üzenetváltásokat a rendszer rögzíti (naplózza) és archiválja. A licitáló az árajánlatát az EÉR-en kívül, közvetlenül az értékesítővel nem közölheti.
A licitálás során az ajánlatokat ötezer forintra kerekítve kell megtenni. A licitálás során az aktuális legmagasabb ajánlatnál csak magasabb összegű ajánlat tehető a licitlépcső szabályainak betartásával.A licitálás során a licitálható vételárösszeget a rendszer – az értékesítő által az adott értékesítésre meghatározott licitlépcső szerint – automatikusan emeli. Az adott árverésre vonatkozó licitlépcsőket az értékesítőnek az értékesítési hirdetmény létrehozásakor kell meghatároznia. A licitlépcsőt az értékesítőnek a jogszabályban meghatározott legkisebb és legnagyobb érték keretein belül kell megadnia.
A licitlépcső lehetséges legkisebb és legnagyobb értéke a legmagasabb érvényes ajánlathoz képest:
  1. 1 millió forintig minimum 5 ezer, de maximum 30 ezer forint,
  2. 1 millió forint és 5 millió forint között minimum 30 ezer, de maximum 50 ezer forint,
  3. 5 millió forint és 20 millió forint között minimum 50 ezer, de maximum 200 ezer forint,
  4. 20 millió forint és 200 millió forint között minimum 200 ezer, de maximum 500 ezer forint,
  5. 200 millió forint és afelett minimum 500 ezer, de maximum 2 millió forint.
Az adott értékesítésre vonatkozó licitlépcsőt - a fentebb meghatározott keretek között - az értékesítő állítja be a rendszer számára. Az ajánlat a hirdetményben meghatározott licitlépcső összegével emelhető.

Automatikus, levédett ajánlat

A licitálók tevékenységének megkönnyítésére és kényelmessé tételére az EÉR automatikus, levédett ajánlattal összefüggő informatikai támogatást is felajánl, amit a licitálónak nem kötelező elfogadnia, de ha már elfogadta, akkor az értékesítési eljáráson belül nem változtathatja meg.
Az automatikus, levédett ajánlat során a licitálónak – levédett ajánlatként – meg kell adnia azt a maximum összeget, amelyet hajlandó fizetni az adott cégvagyonért vagy vagyontárgyért. Ezt követően a számítógépes rendszer a licitáló nevében vételi ajánlatot generál, amelynek összege megegyezik a minimálárral, illetve a licitlépcső értékével megnövelt aktuális árral.
Ha a licitáló ajánlatát felüllicitálják, a rendszer automatikusan a licitlépcső összegével növelt árajánlatot ad, de csak addig az összegig, amíg a megajánlandó összeg nem lenne nagyobb, mint a licitáló által megadott levédett ajánlat összege.

A licitnapló

Árveréses értékesítési forma esetén a számítógépes program egy több szintű jogosultsághoz kötött licitnaplót rögzít, amelynek legszűkebb adattartalmú változata a nyilvános licitnapló és a legrészletesebb adattartalmú változata a teljes licitnapló.
A nyilvános licitnapló tartalmazza a licit megnyitásának és lezárásának időpontját, az összes regisztrált ajánlatot (ezen belül külön gyűjtve a megtett érvényes ajánlatokat), az ajánlattételek beérkezésének időpontját, az ajánlattevők egyedi azonosítójával (az ajánlattételek sorrendje szerint). A nyilvános licitnapló kinyomtatható.
A teljes licitnapló csak az auditálásra, ellenőrzésre jogosult szervezet, illetve az értékesítő számára ismerhető meg, a licitálás határidejének leteltét követően. A teljes licitnapló a nyilvános licitnapló által tartalmazott adatokon kívül nyomtatható formában tartalmazza az értékesítési eljárásban részt vevő összes licitáló azonosítására szolgáló adatot.

Az értékesítő feladatai a licitálás határidejének lejártakor

A licitálás az értékesítő által az árverési hirdetményben meghatározott időpontban zárul le. Ha az EÉR rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti határidő leteltét követően az értékesítő megállapítja, hogy az árverésen egyetlen árverező jogosult részt venni, a licitálás az árverési hirdetményben meghatározott időponttól eltérően az árverező ajánlatának megtételével zárul le.
Amennyiben a licitálás lezárásának időpontját megelőző 10 percben érvényes ajánlat érkezik, a lezárást a rendszer automatikusan meghosszabbítja mindaddig, amíg el nem telik 15 perc anélkül, hogy érkezne érvényes ajánlat. Az üzemzavar és a rendszerkarbantartás miatti határidő hosszabbítással kapcsolatos szabályokat a Felhasználói Szabályzat üzemzavarra vonatkozó fejezete tartalmazza.

Az árverés ajánlattételi határidejének lejártakor az értékesítő megtekinti és ellenőrzi a teljes licitnaplót annak megállapítása érdekében, hogy szabályos volt-e az elektronikus értékesítés, melyek voltak az érvényes vételi ajánlatok, melyik lett a nyertes ajánlat, illetve kell-e második értékesítési fordulót tartani.

Az értékesítő az árverés, illetve a pályázatok benyújtására szabott határidő megnyíltát megelőzően köteles elvégezni az EÉR-be bejelentkező licitáló által az azonosítása érdekében megadott adatok ellenőrzését annak érdekében, hogy ne szerezhessen tulajdont az értékesítésből jogszabály alapján kizárt személy vagy szervezet [ideértve azt is, akinek kizárására a korábbi értékesítési eljárás során történt mulasztása miatt került sor a Cstv. 49/B. § (5) bekezdése alapján, továbbá akiről megállapításra került, hogy valótlan adatok vagy hamisított, illetve érvénytelen dokumentumok megadásával vagy más módon az eljárás eredményét csalárd módon próbálta befolyásolni, és ezért kizárták, vagy a Cstv. 49/G. § (3) bekezdése alapján nem vehet részt az értékesítésben]. A Cstv. és az Ért. Korm. r. szerinti árverési előleg, pályázati biztosíték megfizetésének határideje az árverés, illetve a pályázat hirdetményében megjelölt kezdő időpontjától visszafelé számított második munkanap. Az árverési előleg vagy pályázati biztosíték összege a hirdetményben megjelölt fizetési számlán történő jóváírás időpontjában minősül megfizetettnek. Az árverési előleget, illetve a pályázati biztosítékot ezen időpontig nem teljesítő személy az értékesítésben nem vehet részt. Az értékesítő akkor aktiválja az elektronikus értékesítési rendszer árverezőként, valamint pályázóként történő használatához szükséges felhasználói azonosítót, ha az árverési előleg vagy a pályázati biztosíték az EÉR rendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint megfizetésre kerül. Az árverési előleg, pályázati biztosíték összege a hirdetményben megjelölt fizetési számlára történő beérkezéskor minősül megfizetettnek. A befizetések és a szabályzatokban előírt feltételek nem teljesülése esetén a szabálytalanul eljáró licitálót az értékesítő az értékesítésből kizárja, és részére a megfizetett árverési előleget, illetve a pályázati biztosítékot visszautalja.
Ha az árverés eredménytelen, az árverési előleg teljes összegét az eredménytelenség megállapításától számított 8 munkanapon belül valamennyi árverező részére vissza kell utalni. Ha az árverés eredményes, az árverési előleget az árverés nyertesénél a vételárba be kell számítani, a többi árverezőnek pedig az árverési előleg teljes összegét az eredményhirdetés napjától számított 8 munkanapon belül vissza kell utalni. Elveszti az árverési előleget
  1. az árverező, ha az árverés azért eredménytelen, mert senki nem tett legalább a kikiáltási árnak megfelelő licitet,
  2. az árverés nyertese, ha a szerződés az árverés nyertesének érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy az árverés nyertese a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg.
A felszámoló a vissza nem utalt árverési előleg összegét az értékesítési bevétel részeként számolja el.

Abban az esetben, ha az elektronikus árverésen több, közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10 %-kal eltérő) érvényes ajánlat érkezett, az értékesítő ezek között az elektronikus árverésre egy újabb licitálást (elektronikus árverés újabb fordulója) hirdet. Az értékesítő az EÉR által létrehozott üzenet útján értesíti az érintetteket az újabb licitálásról, annak kezdő és záró időpontjáról, és arról, hogy az addigi legmagasabb érvényes ajánlatuk az újabb licitálásban automatikusan részt vesz, és módjuk van az újabb licitálásra megadott időtartamon belül az árajánlatukat emelni. A licitáló az árajánlatát közvetlenül az értékesítővel az újabb licitálás során sem közölheti. Az újabb licitálás időtartama 5 óra, a megtett ajánlatokat a rendszer rögzíti (naplózza) és archiválja. Az újabb licitálást legkorábban az árverés lejártát követő munkanapon, legkésőbb azonban 5 munkanapon belül, 9 és 21 óra között kell megtartani. Üzemzavar esetén az értékesítő elektronikus levél útján értesíti a résztvevőket, és új időpontot jelöl ki az újabb licitálásra.

Az érvénytelenség, eredménytelenség vagy eredményesség megállapítása

Az értékesítő az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapításáról vagy pedig érvénytelenné, illetőleg eredménytelenné nyilvánításáról közleményt tesz közzé az EÉR internetes felületén.
Az értékesítés érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánítása esetén a közleményben meg kell jelölni az érvénytelenség vagy eredménytelenség indokát is. Az eredménytelenné nyilvánított értékesítés esetén a közlemény tájékoztatást adhat arról, hogy sor kerülhet-e - a Cstv. 49/B. § (7) bekezdése alapján - a zálogjogosult hitelező részére történő értékesítésre.
Az érvényes és eredményes elektronikus értékesítés esetén a közlemény tartalmazza a nyertes ajánlat összegét, a nyertes ajánlattevő azonosító számát, a szerződéskötés dátumát, továbbá azt a tényt, hogy a szerződés a nyertes ajánlattevővel kerül megkötésre, vagy elővásárlási jog jogosultjának megkeresése szükséges.
Az érvényesség és eredményesség, az eredménytelenség, valamint az érvénytelenség megállapításáról szóló közleményt az értékesítőnek legalább 90 napig elérhetőként kell tartania az internetes felületen, ezt követően a közleményt az értékesítő az adott eljárás archivált eseménytárába helyezi át. Az archivált eseménytár-állomány felszámolási eljárásonként külön-külön tartalmazza az értékesítési eseményeket és a kapcsolódó dokumentumokat. Az értékesítőnek az eredményesen és eredménytelenül lezárt, a visszavont és az érvénytelen értékesítési eljárások archivált eseménytárba helyezett adatállományát az EÉR Működtetővel archiváltatnia kell. Ezt az archivált állományt az EÉR Működtető még 5 évig megőrzi visszatölthető formában, továbbá ezt követően is, ha értesítést kap arról, hogy az értékesítési eljárással összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. Ez utóbbi esetben az archivált állományt ezeknek az eljárásoknak a jogerős befejezéséig kell megőriznie.
Az EÉR Működtető az archivált állományból - az archivált állományba helyezéstől számított 10 évig - köteles megőrizni az értékesítési hirdetményt, az értékesítést lezáró hirdetményt és a törlésre vonatkozó utasítást.
Az értékesítésekre vonatkozó adatok és dokumentumok aktív, és archív állományba való helyezése a Cstv. 49/E. § (5) bekezdése alapján történik.

Az EÉR-en történő értékesítés esetén, amennyiben az árverésen nem érkezik a becsértéket elérő vételi ajánlat, a felszámoló az árverést eredménytelennek nyilvánítja, és újabb árverés tartásáról határoz. Az újabb árverés során a felszámoló a minimálárat (kikiáltási árat) – a hitelezői választmány egyetértésével – legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az újabb árverést is eredménytelennek nyilvánítja.
Az elektronikus értékesítést az értékesítő akkor nyilvánítja érvénytelenné, ha
  1. az értékesítés nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek (ide értve azt is, ha az EÉR üzemeltetési folyamatok nem feleltek meg az EÉR rendelet szerinti eljárásrendnek, vagy nem biztosították a titkosítást, illetve ha a titkosítás sérült),
  2. az értékesítéssel összefüggésben illetéktelenek információkat szereztek, és ezzel az értékesítés eredményét befolyásolhatták,
  3. jogosulatlan hozzáférés vagy adatmódosítás történt, és ez az értékesítés eredményét befolyásolhatta,
  4. vevőként kizárt személy vagy szervezet szerezne tulajdont,
  5. az árverés, illetve a pályázat az EÉR rendelet 13. § (4) bekezdése alapján érvénytelenné vált.
Az érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánítás esetén az értékesítő megteszi az intézkedéseket a megismételt értékesítésre, az újabb értékesítési hirdetményt az előző hirdetmény ügyszámán teszi közzé. Nem kell újabb értékesítési hirdetményt közzétenni a Cstv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti esetekben, ha a zálogjogosult részére, becsértéken történik az értékesítés.
Az EÉR honlapján a már lezárt értékesítésre vonatkozó nyilvános adatok, az eljárást rögzítő dokumentumok és az elektronikus üzenetek nyilvános elérhetőségét az EÉR Működtető - a lezárt értékesítések listájában - még 90 napig biztosítja, és a honlapról az értékesítés lezárását követő 91. napon helyezi át az Archiválási Szabályzatnak megfelelően az archivált eseménytárba.

A licitálók értesítése az eredmény megállapításáról

A licitáló az értékesítési eljárás lezárást követően – érvényes és eredményes értékesítés esetén – elektronikus értesítést kap arról, hogy nyertes lett-e vagy nem, valamint sor kerül-e a legjobb ajánlatot tevők között egy második értékesítési fordulóra, amennyiben igen, az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Amennyiben a licitáló nyertes lett, de van elővásárlásra jogosult, akkor ennek tényét is tartalmazza az elektronikus értesítés.
Az értékesítő az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal. A nyilatkozat tételére legalább 10 napot kell biztosítani, kivéve az EÉR rendelet 10. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt kis értékű vagyontárgyak esetében, amely esetekben legalább 5 napot kell biztosítani a nyilatkozat megtételére.
Ha az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem él ezzel a jogával, a felszámoló az elektronikus értesítés mellett postai úton is értesíti a nyertes licitálót a szerződéskötéssel és a vagyontárgy átvételével kapcsolatos tennivalókról, a vételár még hátralevő részének megfizetéséről, valamint a nyertes licitáló esetleges mulasztásainak jogkövetkezményeiről.

Szerződéskötés és a vételár megfizetése

Az értékesítő az Adásvételi szerződést akkor kötheti meg a nyertes licitálóval, ha az az EÉR Működtetőt megillető – az EÉR rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – jutalék megfizetését igazolja.
Ha a nyertes licitáló érdekkörében felmerült okból nem történik meg a szerződéskötés, akkor a felszámoló a sorrendben következő másodikkal köti meg a szerződést, amennyiben csak egyetlen sorrendben következő második licitáló van, akinek az ajánlata érvényes, és összege nem alacsonyabb, mint a korábbi nyertes ajánlat licitlépcsővel csökkentett összege. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a szerződéskötésre nem kerül sor a sorrendben második licitálóval sem, az említett licitáló érdekkörében felmerült okból. Amennyiben a szerződéskötés a sorrendben harmadik licitálóval sem történik meg, az említett licitáló érdekkörében felmerült okból, a felszámoló az elektronikus értékesítést eredménytelennek nyilvánítja.
Az értékesítő az Adásvételi szerződés szkennelt változatát – az EÉR-ben való rögzítés céljából – a szerződés megkötésétől számított 10 napon belül köteles feltölteni az EÉR felületére. Az Adásvételi szerződés az adott értékesítési eljárás dokumentumai között kerül rögzítésre az EÉR-ben.
A vételár megfizetésének határidejét, módját, illetve az esetleges részletfizetési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatást az értékesítő az árverési hirdetményben teszi közzé. Ingóság árverezése esetén a nyertes licitáló köteles a szerződéskötést követően a vételárat haladéktalanul megfizetni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ez utóbbi esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. Ha a nyertes licitáló a vételárat a szerződéskötést követően haladéktalanul, vagy az engedélyezett legfeljebb 60 napos határidőn belül nem fizeti meg, a felszámoló az ingóság újabb árverezéséről határoz. A fizetést elmulasztó nyertes licitáló az ingóság újabb árverezésében nem vehet részt.
A vevő – a Cstv. 49. § (4) bekezdése értelmében, és az ott meghatározott kivételtől eltekintve – az adóssal szemben beszámítási igényt nem érvényesíthet az elektronikus értékesítés során sem.
Az értékesítő a vételár megfizetését igazoló bizonylatokat – az EÉR-en való rögzítés céljából – a vételár, részletekben történő fizetés esetén pedig az adott vételár részlet megfizetésétől számított 10 napon belül köteles feltölteni az EÉR felületére. A bizonylatok az adott értékesítési eljárás dokumentumai között kerülnek rögzítésre az EÉR-ben.
Az EÉR-en meghirdetett nyilvános pályázatra vonatkozó szabályok

A nyilvános pályázat kiírása

Az EÉR felületén a Cégközlönyben közzétett értékesítési hirdetménnyel azonos tartalmú hirdetményt (pályázati felhívást) kell közzétenni, legkésőbb a Cégközlönyben történő közzétételt követő munkanap 24 óráig. A hirdetményt az értékesítő hozza létre az EÉR felületén. A hirdetmény létrehozása elektronikus űrlap segítségével történik. Az értékesítő a megszerkesztett hirdetményt saját informatikai eszközére is elmentheti, illetve más hirdetési felületeken is meghirdetheti. A hirdetmény mentése a szerkesztési folyamat közben is lehetséges. A mentett hirdetmény nem minősül közzétételnek, azt az értékesítő a későbbiekben megnyithatja, szerkesztheti, illetve törölheti. A hirdetmény közzététele a „meghirdetés” gombra történő kattintással történik. Az EÉR számítógépes program biztosítja, hogy az értékesítő által közzétett értékesítési hirdetményt ne lehessen módosítani, a hirdetmény az értékesítő által meghatározott nyilvánosságra hozatali időpont előtt ne legyen a nyilvánosság számára megismerhető.

A pályázati felhívás fajtái (vagyoncsoportok)

Az EÉR-en az alábbi vagyoncsoportokat tartalmazó hirdetmények tehetők közzé magyar nyelven, továbbá – az értékesítő döntésétől függően, szakfordításban – idegen nyelven is.
  1. felszámolás alatt levő adósok vagyona egészének vagy telephelyük eszközei összességének értékesítése;
  2. gazdálkodó szervezetben fennálló részesedések értékesítése;
  3. ingatlanok értékesítése;
  4. ingóságok (különösen: termelőeszközök, járművek, berendezések, nagyobb értékű készletek, állatállomány, értékpapírok) értékesítése;
  5. követelések értékesítése;
  6. kis értékű (1 millió forint alatti becsértékű) készletek, termény, állatállomány és egyéb ingóságok értékesítése.
A d) és f) pont szerinti ingóságok értékesítése akkor is lebonyolítható az EÉR-en keresztül, ha azok gyorsan romló, vagy különleges kezelést igénylő jellege, illetve csekély értéke miatt a Cstv. nem teszi kötelezővé a nyilvános árverést vagy pályázatot. Az értékesíteni kívánt vagyoni kört az értékesítő a fenti pontokat tartalmazó listából a hirdetmény létrehozásakor választhatja ki.

Az értékesítéssel kapcsolatban minden egyéb, fontos információt is az EÉR felületén kell közzétenni. A műszaki azonosításhoz szükséges adatok megjelölése kötelező. Az ingatlanok értékesítése, és ingóságok (különösen: termelőeszközök, járművek, berendezések, nagyobb értékű készletek, állatállomány, értékpapírok) értékesítése - az értékesítő döntése szerint - kis értékű (1 millió forint alatti becsértékű) készletek, termény, állatállomány és egyéb ingóságok értékesítése esetén a hirdetmény mellett az EÉR felületén közzé kell tenni az értékesítendő vagyontárgyat bemutató képfelvételt is az EÉR rendelet 10. § (6) bekezdése szerint.

A Cstv. 49. § (1a) bekezdés értelmében, amennyiben az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A mező és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII.31.) Korm. rendelet tartalmazza a mező és erdőgazdasági hasznosítású földekkel kapcsolatos értékesítési szabályokat. Ezen értékesítési eljárásokra az EÉR alkalmazásának kötelezettsége nem terjed ki.

A pályázati felhívás tartalma

Az EÉR felületén létrehozott hirdetménynek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amelyet jogszabály a felszámolási eljárás során közzétett pályázati felhívásra vonatkozóan előír. A hirdetménynek – a tartalmát tekintve – teljes mértékben meg kell egyeznie a Cégközlönyben közzétett pályázati felhívással.
A hirdetmények tartalmaznia kell különösen:
  1. a felszámoló nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát;
  2. az adós nevét és székhelyét;
  3. a felszámolást elrendelő bíróság nevét;
  4. a felszámolást elrendelő végzés számát;
  5. a pályázati felhívás Cégközlönyben történő megjelenésének időpontját;
  6. az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését;
  7. az értékesítés feltételeit;
  8. tájékoztatást arról, hogy az ajánlatokat kizárólag az EÉR-en keresztül lehet benyújtani, az EÉR honlapjának címét, az ajánlatok benyújtásának kezdő időpontját és határidejét, az ajánlati biztosítékot;
  9. ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatok közül a tulajdoni lap I. részében feltüntetett adatokat és az arra való utalást, hogy a tulajdoni lap III. részében milyen jogok vannak bejegyezve, milyen tények vannak feljegyezve, illetve tájékoztatást az ingatlanra jellemző egyéb sajátosságokról is (így különösen: ipari célú ingatlan, mezőgazdasági célú ingatlan, üzlethelyiség, lakóépület esetében az a tény, hogy lakott-e);
  10. az egyéb vagyoni elemek esetén a tárgyi eszköz (így különösen: műszaki berendezés, gép, jármű, egyéb berendezés, felszerelés, tenyészállatok), a készlet (így különösen: anyagok, félkész termékek, késztermékek, állatállomány), az egyéb vagyoni elemek (így különösen: vagyoni értékű jogok, követelések, részesedések, értékpapírok) jellegét és főbb adatait, jellemzőit;
  11. az értékesítési feltételek között az egyes vagyoni elemek (így különösen: tárgyi eszközök, készletek) irányárát (becsértékét), valamint a vételár megfizetésének módjait és határidejét, az ajánlati biztosíték kikötését, összegét, a bankszámlaszámot, ahová az ajánlati biztosítékot be kell fizetni, továbbá a szerződéskötésre meghatározott határidőt;
  12. a vagyontárgy megtekintésének helyét, a megtekintésre szolgáló időpontokat vagy a megtekintési idő felszámolóval történő egyeztetésére vonatkozó figyelemfelhívást;
  13. a részletes pályázati feltételeket.
Az EÉR-en létrehozott hirdetmény esetén a nyilvános pályázati eljárás kezdetét és végét év, hónap, nap, óra, perc pontossággal kell megadni. A nyilvános pályázati eljárás kezdő időpontjának meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a pályázati felhívás Cégközlönyben történt közzétételének legalább 15 nappal meg kell előznie a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot.
A betekintőket és a licitálókat a vagyoncsoportokban és azokon belül tartalmi ismérvek alapján történő szűréseket végző segédprogram segíti, így különösen a vagyontárgyak elnevezésére, típusára, az ingatlanok földrajzi elhelyezkedésére, jellemzőire, továbbá a meghirdetési árra vonatkozó keresés támogatása érdekében. Az értékesítő a közzétett hirdetményekben, az egyes vagyoncsoportokon belül az alábbi tulajdonságokat (a továbbiakban: szűrőket) köteles megadni:
  1. ingatlan esetén, az ingatlan típusát, területét, állapotát, közművesítés szintjét, az ingatlan terheit vagy tehermentességét, továbbá az értékesíteni kívánt tulajdoni hányadot,
  2. ingóság esetén, az ingóság típusát, gyártmányát, a gyártás idejét, állapotát, rendeltetésszerű használatra alkalmasságát, az ingóság terheit,
  3. gazdasági társaságban fennálló üzletrész vonatkozásában a gazdasági társaság nevét, cégjegyzékszámát, főtevékenységét, az üzletrész által megtestesített tulajdoni hányadot, valamint az üzletrészt terhelő jogokat,
  4. követelés esetén, a követelés összegét, lejárati idejét, számviteli besorolását, kötelezettjét, biztosítékait.
Az értékesítő az értékesítési hirdetmény létrehozásakor a kötelezően kitöltendő tulajdonságok (szűrők) mellett a vagyontárgy további tulajdonságait is megadhatja.
Pályázat útján történő értékesítés esetén, meg kell határozni a részletes pályázati feltételeket is. A részletes pályázati feltételek között:
  1. tájékoztatást kell adni az esetleges részletfizetési feltételekről és a vételár megfizetésére nyitva álló határidőről,meg kell határozni, hogy a licitálónak a vételárfizetésen kívül milyen kötelezettségek átvállalására vagy teljesítésére kell ajánlatot tennie, és ezt milyen részszempontokkal teheti; meg kell határozni, hogy a vételár összegét, megfizetésének ütemezését és az egyéb részszempontokat az értékesítő milyen súlyozással értékeli; meg kell határozni, hogy az értékesítő az érvényes pályázatok közül milyen módszerrel választja ki az összességében legkedvezőbb ajánlatot tartalmazó nyertes pályázatot.

A tenderfüzet és a részletes tenderfüzet

Az értékesítő az értékesítendő vagyoni elemekről, azok jellemzőiről egy összefoglaló jellegű értékesítési tájékoztatót (tenderfüzetet) tehet közzé a hirdetményhez csatolva. A licitálók a tender füzetet ingyenesen megtekinthetik és letölthetik, az értékesítő ezért nem számolhat fel költségtérítést.
Az értékesítő a nagy értékű, sok vagyonelemet tartalmazó cégvagyon értékesítése esetén az értékesítési hirdetményben közzétett ismertetés és a tender füzetben felsoroltakat tovább részletező, részletes értékesítési tájékoztatót (részletes tenderfüzetet) is feltölthet az EÉR-ben, amelynek megtekintését és letöltését költségtérítéshez kötheti. A licitálói részvételnek nem feltétele a részletes tenderfüzet megvásárlása, licitálni a részletes tenderfüzet megrendelése vagy igénylése nélkül is lehet.
A részletes tenderfüzetért felszámított költségtérítés bankkártyával fizethető meg az EÉR erre a célra szolgáló fizetési felületén. A befizetés az EÉR Működtető Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) alszámlája javára történik. Sikeres tranzakció esetén az EÉR biztosítja a licitáló számára a részletes tenderfüzethez való hozzáférést, a megtekintést, illetve a letöltést. A licitálók által a részletes tenderfüzetért megfizetett költségtérítést az EÉR Működtető utalja tovább a felszámoló részére.

A licitálók regisztrálása a nyilvános pályázati eljárásra

A licitáló a nyilvános pályázatra a pályázati felhívásnak az EÉR felületén történő közzétételét követően regisztrálhat. A regisztráció során meg kell jelölni, hogy a nyilvános pályázaton a saját nevében, más magánszemély képviseletében vagy szervezet képviseletében vesz részt. A licitáló a nyilvános pályázaton személyesen, vagy törvényes képviselője, illetőleg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt.
Amennyiben a licitáló a nyilvános pályázaton más magánszemély vagy szervezet képviseletében vesz részt, meg kell adnia a képviselt magánszemély vagy szervezet jogszabályban meghatározott adatait. Meghatalmazotti képviselet esetén, a meghatalmazást a pályázat benyújtását megelőzően fel kell tölteni az EÉR felületére. A meghatalmazást az értékesítő csak a nyilvános pályázat ajánlatételi határidejének lejártakor tekintheti meg. Az EÉR felületére feltöltött meghatalmazást a szerződéskötéskor eredetben is be kell mutatni az értékesítőnek. A meghatalmazást az értékesítőnél minden önálló értékesítési eljárásban igazolni kell.
A nyilvános pályázatra történő regisztráció során a licitálónak meg kell erősítenie az EÉR által nyilvántartott adatait, továbbá nyilatkoznia kell a pályázati biztosíték összegének rendelkezésére állásáról és arról, hogy a nyertes licitáló a vételárat bankszámlára történő utalással köteles megfizetni. Amennyiben az értékesítő a nyilvános pályázatra pályázati biztosíték megfizetését kötötte ki, az ennek megfizetését igazoló bizonylatot a licitáló köteles feltölteni (engedélyezett fájl típusok) a regisztráció során. A bizonylat feltöltése nélkül a nyilvános pályázaton való részvételre nincs lehetőség.
Az EÉR számítógépes program a bejelentkezett és nyilvántartásba vett licitáló számára automatikusan egyedi azonosítót képez, és erről elektronikus üzenetben tájékoztatja a licitálót. A licitálónak az egyedi azonosítót és a jelszavát titkosan kell kezelnie. Az EÉR Működtető nem teszi megismerhetővé az értékesítő részére a licitálók jelszavát. Az egyedi azonosítót a rendszer minden értékesítési eljárás során újra képezi. A licitáló az egyedi azonosítóját az értékesítővel nem közölheti. A program ezeket az adatokat a későbbi ellenőrizhetőség érdekében, az ahhoz szükséges ideig archiválja. A program lehetővé teszi a licitálóknak a nekik is szóló rendszerüzenetek megtekintését, a licitnapló megtekintését, kinyomtatását, a többi licitáló adatainak megismerhetősége nélkül.
Az értékesítő a licitálóval a licitálás lezárásáig kizárólag az EÉR-en keresztül érintkezhet, a levelezéseket a rendszer naplózza és archiválja. A licitáló az árajánlatát az EÉR-en kívül, közvetlenül az értékesítővel nem közölheti.

Az ajánlati biztosíték

Az értékesítő a pályázat benyújtásának feltételéül ajánlati biztosíték előzetes megfizetését írhatja elő. Az ajánlati biztosíték összegét, formáját, megfizetésének módját és határidejét az értékesítő a pályázati felhívásban teszi közzé.
Az ajánlati biztosíték összegét a következők figyelembe vételével kell megállapítani (Ezt a szabályt az ÉRT. rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő felszámolási eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha 2012. április 13-a előtt nem került sor a pályázati, illetve az árverési hirdetmény közzétételére. Az ÉRT. rendelet hatálybalépése előtt kezdeményezett felszámolási eljárásokban nem kell alkalmazni):
10 millió forintnál alacsonyabb összegű irányár (becsérték) esetén annak legfeljebb 5%-a, 10 millió forint vagy annál magasabb összegű irányár (becsérték) esetén 10 millió forint irányár (becsérték) után annak legfeljebb 5%-a, az afeletti összeg után pedig annak legfeljebb 3%-a,1 milliárd forint vagy annál magasabb összegű irányár (becsérték) esetén az 1 milliárd forint becsérték után annak legfeljebb 3%-a, az afeletti összeg után pedig annak legfeljebb 1%-a.
Több vagyontárgy együttes értékesítése esetén az ajánlati biztosíték mértékét a vagyontárgyak együttes irányára (becsértéke) alapján kell megállapítani.
A Cstv. és az ÉRT rendelet szerinti árverési előleg, pályázati biztosíték megfizetésének határideje az értékesítő az árverés, illetve a pályázat hirdetményében megjelölt kezdő időpontjától visszafelé számított második munkanap. Az árverési előleg vagy pályázati biztosíték összege a hirdetményben megjelölt fizetési számlán történő jóváírás időpontjában minősül megfizetettnek. Az árverési előleget, illetve a pályázati biztosítékot ezen időpontig nem teljesítő személy az értékesítésben nem vehet részt. Az értékesítő akkor aktiválja az elektronikus értékesítési rendszer árverezőként, valamint pályázóként történő használatához szükséges felhasználói azonosítót, ha az árverési előleg vagy a pályázati biztosíték az EÉR rendelet 13. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint megfizetésre kerül. Az árverési előleg, pályázati biztosíték összege a hirdetményben megjelölt fizetési számlára történő beérkezéskor minősül megfizetettnek. A befizetések és a szabályzatokban előírt feltételek nem teljesülése esetén a szabálytalanul eljáró licitálót az értékesítő az értékesítésből kizárja, és részére a megfizetett árverési előleget, illetve a pályázati biztosítékot visszautalja.
Ha a pályázati eljárás eredménytelen, az ajánlati biztosíték teljes összegét az eredménytelenség megállapításától számított 8 munkanapon belül valamennyi pályázó részére vissza kell utalni.
Ha a pályázati eljárás eredményes, a megfizetett ajánlati biztosítékot a nyertes pályázónál a vételárba be kell számítani, a többi pályázónak pedig az ajánlati biztosíték teljes összegét az eredményhirdetés napjától – a Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerinti ártárgyalás esetén az ártárgyalás eredményhirdetése napjától – számított 8 munkanapon belül vissza kell utalni.
Az elektronikus értékesítési eljárás során a pályázó az ajánlati biztosítékot elveszíti,
  1. aki – az EÉR rendelet 13. § (2) bekezdésében előírt feltételt teljesítve – jogosult volt a pályázaton való részvételre, de nem tett legalább a minimálárnak megfelelő vételi ajánlatot,
  2. a Cstv. 49/A. § (4) bekezdése szerinti ajánlattevő pályázó, ha a felszámoló által elrendelt ártárgyaláson neki felróható okból nem vesz részt, vagy a már megtett ajánlatától visszalép, vagy
  3. a nyertes pályázó, ha a szerződés a nyertes pályázó érdekkörében felmerülő okból nem jön létre, vagy a nyertes pályázó a vételárat az előírt határidőben nem fizeti meg.

A felszámoló a vissza nem utalt ajánlati biztosíték összegét az értékesítési bevétel részeként számolja el.

Pályázat benyújtása

Az értékesítési hirdetményben az értékesítési pályázat benyújtására olyan határidőt kell az értékesítőnek meghatároznia, ami az értékesítésre kerülő vagyontárgyak tekintetében elegendő időt biztosít a hirdetmény és annak mellékletei megismerésére, a részletes tenderfüzet és a vagyontárgy (üzleti létesítmény) megtekintésének biztosítására. A határidő 15 napnál csak az EÉR rendelet 10. § (2) bekezdésében meghatározott gyorsan romló vagy különleges kezelést igénylő, illetve csekély értékű ingóságok esetén lehet rövidebb, de ekkor sem lehet kevesebb 5 munkanapnál.
A pályázat benyújtására regisztrált felhasználóként (licitálóként) van lehetőség. A pályázatot a pályázati felhívás megtekintését követően és az abban foglalt feltételeknek megfelelően kell benyújtani. A licitálónak a pályázat minden oldalát olvasható aláírással, adószámmal rendelkező személy vagy szervezet esetén pedig bélyegzőlenyomattal is el kell látni.
A pályázat benyújtása a pályázati dokumentáció szkennelt változatának az EÉR felületére történő feltöltésével (engedélyezett fájl típusok) történik. A pályázati dokumentáció feltöltése során a licitálónak az EÉR felületén külön is meg kell adnia a pályázati dokumentációjában szerepeltetett ajánlati ár összegét. Amennyiben az EÉR felületén megadott, illetve a feltöltött pályázati dokumentációban szereplő ajánlati ár összege között eltérés van, úgy a pályázati dokumentációban szereplő árat kell irányadónak tekinteni. Ebben az esetben a licitáló által az EÉR felületén külön is megadott ajánlati árat az értékesítő a pályázatok kiértékelése során az EÉR felületén a pályázati dokumentációban szereplő árnak megfelelően kijavítja.
A számítógépes program lehetővé teszi a licitálók számára értékesítési pályázat esetén a pályázatuk elektronikus úton történő benyújtását, fogadását, tárolását. Az információk, dokumentumok továbbítása során biztosítja az adatvesztés nélküli, megváltoztathatatlan formában történő továbbítást. A nem nyilvános vagy titkos információk a megismerésükre nem jogosítottak számára nem hozzáférhetőek. A rendszer elvégzi a pályázatok beérkeztetését, a beérkezés időpontjának rögzítését, az eljárási cselekmények naplózását.
A számítógépes rendszer ellenőrzi, hogy a pályázat határidőben érkezett-e.
A rendszer biztosítja a pályázók esélyegyenlőségét, és annak megakadályozását, hogy a benyújtott pályázat nem nyilvános tartalma megismerhetővé váljon. A pályázat tartalmát az értékesítő a pályázatbontásig nem ismerheti meg.
A pályázati határidő lejártát követően érkezett pályázati ajánlatok regisztrálását a rendszer visszautasítja. Ilyen esetben a rendszer automatikus üzenetben tájékoztatja a licitálót, hogy a pályázat benyújtására már nincs lehetőség.

A pályázatok felbontása és elbírálása

A nyilvános pályázati eljárás ajánlattételi határideje az értékesítő által a pályázati felhívásban meghatározott időpontban zárul le. Ha a nyilvános pályázati eljárásban az EÉR rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti határidő leteltét követően az értékesítő megállapítja, hogy egyetlen ajánlattevő jogosult ajánlatot tenni, az ajánlattételi határidő a pályázati felhívásban megjelölt időponttól eltérően a pályázó ajánlatának megtételével zárul le.

Az üzemzavar és a rendszerkarbantartás miatti határidő hosszabbítással kapcsolatos szabályokat a Felhasználói Szabályzat üzemzavarra vonatkozó fejezete tartalmazza. A pályázat ajánlattételi határidejének lejártakor a rendszer lehetővé teszi az értékesítő számára a benyújtott teljes pályázati dokumentációk megismerését és letöltését.
Az értékesítő ezt követően megtekinti és ellenőrzi a teljes licitnaplót annak megállapítása céljából, hogy szabályszerű volt-e az elektronikus értékesítés, és hogy melyek voltak az érvényes vételi ajánlatok, melyik lett a nyertes ajánlat, illetve kell-e második értékesítési fordulót tartani.
Az értékesítő az értékesítési eljárás eredményének megállapítása során köteles elvégezni az adott értékesítési eljárásban részt vevő licitálók azonosító adatainak ellenőrzését annak érdekében, hogy ne szerezhessen tulajdont az értékesítésből jogszabály alapján kizárt személy vagy szervezet [ideértve azt is, akiről megállapításra került, hogy valótlan adatok vagy hamisított, illetve érvénytelen dokumentumok megadásával vagy más módon az eljárás eredményét csalárd módon próbálta befolyásolni, és ezért kizárták, vagy a Cstv. 49/G. § (3) bekezdése alapján nem vehet részt az értékesítésben].
Az értékesítő az eredmény megállapítása érdekében ellenőrzi a Cstv. és az ÉRT. rendelet szerinti pályázati biztosíték befizetését. A befizetések és a Szabályzatokban előírt feltételek nem teljesülése esetén a szabálytalanul eljáró licitálót kizárja az értékesítésből, és részére a megfizetett pályázati biztosítékot visszautalja.
Az értékesítő a pályázatbontáskor megvizsgálja, hogy a pályázatok megfeleltek-e az értékesítési hirdetményben meghatározott feltételeknek, továbbá minden érvényes pályázatot értékel a részletes pályázati feltételekben meghatározott módon, különösen az EÉR rendelet 12. § (5) bekezdés szerinti szempontok szerint. Az értékesítő felállítja a licitálók közötti sorrendet, és megállapítja, hogy a jogszabályi előírások alapján szükséges-e online ártárgyalást tartani, elővásárlásra jogosult személyt megkeresni, vagy más eljárási cselekményt végezni. A pályázatok értékeléséről szóló jegyzőkönyvet az értékesítő a pályázatbontás időpontjától számított 20 napon belül köteles elkészíteni, és a jegyzőkönyv szkennelt változatát feltölteni az EÉR felületére.
Az értékesítő a pályázatok bontásáról és értékeléséről – az EÉR oldaláról letölthető jegyzőkönyv minta szerint – jegyzőkönyvet készít. Az értékesítőnek a számítógéppel elkészített, majd kinyomtatott jegyzőkönyv minden oldalát oldalszámmal, cégszerű aláírásával, bélyegzőjével, valamint keltezéssel kell ellátni. Az értékesítőnek a jegyzőkönyv szkennelt változatát fel kell töltenie az EÉR felületére, illetve a kinyomtatott jegyzőkönyvet meg kell küldeni a bíróságnak, a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára - kérelmére - 8 napon belül biztosítani kell.

Az érvénytelenség, eredménytelenség, eredményesség megállapítása

Az értékesítő az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapításáról vagy pedig érvénytelenné, illetőleg eredménytelenné nyilvánításáról közleményt tesz közzé az EÉR internetes felületén.
Az értékesítés érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánítása esetén a közleményben meg kell jelölni az érvénytelenség vagy eredménytelenség indokát is. Az eredménytelenné nyilvánított értékesítés esetén a közlemény tájékoztatást adhat arról, hogy sor kerülhet-e - a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése alapján - a zálogjogosult hitelező részére történő értékesítésre.
Az érvényes és eredményes elektronikus értékesítés esetén a közlemény tartalmazza a nyertes ajánlat összegét, a nyertes ajánlattevő azonosító számát, a szerződéskötés dátumát, továbbá azt a tényt, hogy a szerződés a nyertes ajánlattevővel kerül megkötésre, vagy elővásárlási jog jogosultjának megkeresése szükséges.
Az érvényesség és eredményesség, az eredménytelenség, valamint az érvénytelenség megállapításáról szóló közleményt az értékesítőnek legalább 90 napig elérhetőként kell tartania az internetes felületen, ezt követően a közleményt az értékesítő az adott eljárás archivált eseménytárába helyezi át. Az archivált eseménytár-állomány felszámolási eljárásonként külön-külön tartalmazza az értékesítési eseményeket és a kapcsolódó dokumentumokat. Az értékesítőnek az eredményesen és eredménytelenül lezárt, a visszavont és az érvénytelen értékesítési eljárások archivált eseménytárba helyezett adatállományát az EÉR Működtetővel archiváltatnia kell. Ezt az archivált állományt az EÉR Működtető még 5 évig megőrzi visszatölthető formában, továbbá ezt követően is, ha értesítést kap arról, hogy az értékesítési eljárással összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. Ez utóbbi esetben az archivált állományt ezeknek az eljárásoknak a jogerős befejezéséig kell megőriznie.
Az EÉR Működtető az archivált állományból - az archivált állományba helyezéstől számított 10 évig - köteles megőrizni az értékesítési hirdetményt, az értékesítést lezáró hirdetményt és a törlésre vonatkozó utasítást.

Az értékesítésekre vonatkozó adatok és dokumentumok aktív, és archív állományba való helyezése a Cstv. 49/E. § (5) bekezdése alapján történik.A felszámoló a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja, amennyiben nem adtak be a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot. Amennyiben az értékesítési eljárás az ÉRT. rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti, az önálló termelő egységre vagy az adós vagyontárgyai összességére irányult, úgy az értékesítés eredménytelenné nyilvánításáról szóló közleményben utalni kell arra is, hogy az egyes vagyoni elemekre, vagyontárgyakra külön értékesítési hirdetménynél lehet majd ajánlatot tenni.
Az elektronikus értékesítést az értékesítő akkor nyilvánítja érvénytelenné, ha
  1. az értékesítés nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek (ide értve azt is, ha az EÉR üzemeltetési folyamatok nem feleltek meg az EÉR rendelet szerinti eljárásrendnek, vagy nem biztosították a titkosítást, illetve ha a titkosítás sérült),
  2. az értékesítéssel összefüggésben illetéktelenek információkat szereztek, és ezzel az értékesítés eredményét befolyásolhatták,
  3. jogosulatlan hozzáférés vagy adatmódosítás történt, és ez az értékesítés eredményét befolyásolhatta,
  4. vevőként kizárt személy vagy szervezet szerezne tulajdont,
  5. az árverés, illetve a pályázat az EÉR rendelet 13. § (4) bekezdése alapján érvénytelenné vált.
Az érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánítás esetén az értékesítő megteszi az intézkedéseket a megismételt értékesítésre, az újabb értékesítési hirdetményt az előző hirdetmény ügyszámán teszi közzé. Nem kell újabb értékesítési hirdetményt közzétenni a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerinti esetekben, ha a zálogjogosult részére, becsértéken történik az értékesítés.
Az EÉR honlapján a már lezárt értékesítésre vonatkozó nyilvános adatok, az eljárást rögzítő dokumentumok és az elektronikus üzenetek nyilvános elérhetőségét az EÉR Működtető - a lezárt értékesítések listájában - még 90 napig biztosítja, és a honlapról az értékesítés lezárását követő 91. napon helyezi át az Archiválási Szabályzatnak megfelelően az archivált eseménytárba.

Online ártárgyalás az EÉR felületén

Amennyiben a nyilvános pályázat során több közel azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10 %-kal eltérő) ajánlat érkezik, az értékesítő köteles az említett pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani. Az ártárgyalás feltételeit az ártárgyalás megkezdése előtt a felekkel közölni kell. Az addig megtett ajánlatok automatikusan érvényben maradnak, és azoknál magasabb vételár tartalmazó ajánlatot lehet tenni.
Az érvényes, de a Cstv. 49/A. § (4) bekezdése értelmében ártárgyalást igénylő esetekben az elektronikus értékesítési rendszerben egy második értékesítési fordulót kell meghirdetni. Az erről szóló közleményben az értékesítő utal arra is, hogy az előző értékesítési hirdetmény során megtett érvényes ajánlatok érvényben maradnak, és a második és minden további értékesítési fordulóra a megelőző értékesítési hirdetmény ügyszámán kerül sor. Az elektronikus ártárgyalás során közjegyző igénybevételére nem kerül sor.
Ha az ártárgyalás feltételei fennállnak, akkor a pályázat nyertesének azonnali megállapítása helyett az EÉR biztosítja az elektronikus ártárgyalás lebonyolítását is, oly módon, hogy a legmagasabb és az ettől legfeljebb 10 %-al alacsonyabb ajánlatot adó pályázókat az értékesítő az EÉR által létrehozott üzenet útján értesíti az online ártárgyalási fordulóról, annak kezdő és záró időpontjáról, és arról, hogy az eddigi legmagasabb érvényes árajánlatuk azon automatikusan részt vesz, továbbá, hogy módjuk van az ártárgyalásra megadott időtartamon belül az árajánlatukat emelni. Az online ártárgyalás során alkalmazott licitlépcső legkisebb és legnagyobb értéke a legmagasabb érvényes ajánlathoz képest az EÉR rendelet 22. § (4) bekezdésében meghatározott értékek fele.
A licitáló az árajánlatát (pályázatának tartalmát) közvetlenül az értékesítővel a pályázati ártárgyalás esetén sem közölheti. Az online ártárgyalás időtartama 5 óra, a megtett ajánlatokat a rendszer rögzíti (naplózza) és archiválja. Az online ártárgyalást legkorábban a pályázatok értékeléséről szóló jegyzőkönyv feltöltését követő munkanapon, legkésőbb azonban a jegyzőkönyv feltöltését követő 5 munkanapon belül, 9 és 21 óra között kell megtartani.
Ártárgyalás esetén, ha a lezárás időpontját megelőző 5 percben érkezik érvényes ajánlat, a lezárást meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg el nem telik 10 perc anélkül, hogy érvényes ajánlat érkezne. Üzemzavar esetén az értékesítő elektronikus levél útján értesíti a résztvevőket, és új időpontot jelöl ki az elektronikus ártárgyalásra.

A licitálók értesítése az eredmény megállapításáról

A licitáló az értékesítési eljárás lezárását követően – érvényes és eredményes értékesítés esetén – elektronikus értesítést kap arról, hogy nyertes lett-e vagy sem, illetve, hogy sor kerül-e a legjobb ajánlatot tevők között ártárgyalásra, és ha igen, az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Amennyiben a licitáló nyertes lett, de van elővásárlásra jogosult, akkor ennek tényét is tartalmazza az elektronikus értesítés.
Az értékesítő az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal. A nyilatkozat tételére legalább 10 napot kell biztosítani, kivéve az EÉR rendelet 10. § (1) bekezdés f) pontjában megjelölt kis értékű vagyontárgyak esetében, amely esetekben legalább 5 napot kell biztosítani a nyilatkozat megtételére.
Ha az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem él ezzel a jogával, a felszámoló az elektronikus értesítés mellett postai úton is értesíti a nyertes licitálót a szerződéskötéssel és a vagyontárgy átvételével kapcsolatos tennivalókról, a vételár még hátralevő részének megfizetéséről, valamint a nyertes licitáló esetleges mulasztásainak jogkövetkezményeiről.

Szerződéskötés és a vételár megfizetése

Az értékesítő az Adásvételi szerződést akkor kötheti meg a nyertes licitálóval, ha az az EÉR Működtetőt megillető – az EÉR rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – jutalék megfizetését az elektronikus értékesítési eljárás lezárását követő 30 napon belül igazolja.

Ha a nyertes licitáló érdekkörében felmerült okból nem történik meg a szerződéskötés, akkor a felszámoló a sorrendben következő másodikkal köti meg a szerződést, amennyiben csak egyetlen sorrendben következő második licitáló van, akinek az ajánlata érvényes, és összege nem alacsonyabb, mint a korábbi nyertes ajánlat licitlépcsővel – pályázat útján történő értékesítés esetén a korábbi nyertes ajánlatra az EÉR rendelet 22. § (4) bekezdés a)-e) pont szerint irányadó licitlépcső legmagasabb értékével – csökkentett összege. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a szerződéskötésre nem kerül sor a sorrendben második licitálóval sem, az említett licitáló érdekkörében felmerült okból. Amennyiben a szerződéskötés a sorrendben harmadik licitálóval sem történik meg, az említett licitáló érdekkörében felmerült okból, a felszámoló az elektronikus értékesítést eredménytelennek nyilvánítja.
Az értékesítő az Adásvételi szerződés szkennelt változatát – az EÉR-ben való rögzítés céljából – a szerződés megkötésétől számított 10 napon belül köteles feltölteni az EÉR felületére. Az Adásvételi szerződés az adott értékesítési eljárás dokumentumai között kerül rögzítésre az EÉR-ben.
A vételár megfizetésének határidejét, módját, illetve az esetleges részletfizetési lehetőséggel kapcsolatos tájékoztatást az értékesítő a pályázati felhívásban teszi közzé.

A vételár teljes összegének kifizetésére a szerződéskötés napjától számított legfeljebb 2 hónapos határidő állapító meg. Ha a nyertes licitáló a teljes vételárat a meghatározott határidőben nem fizeti meg, a felszámoló az eljárást eredménytelennek nyilvánítja, és a vagyontárgy újabb értékesítéséről határoz. A fizetést elmulasztó nyertes licitáló a vagyontárgy újabb értékesítésében nem vehet részt.

A vevő – a Cstv. 49. § (4) bekezdése értelmében és az ott meghatározott kivételtől eltekintve – az adóssal szemben beszámítási igényt nem érvényesíthet az elektronikus értékesítés során sem.
Az értékesítő a vételár megfizetését igazoló bizonylatokat – az EÉR-ben való rögzítés céljából – a vételár, részletekben történő fizetés esetén pedig az adott vételár részlet megfizetésétől számított 10 napon belül köteles feltölteni az EÉR felületére. A bizonylatok az adott értékesítési eljárás dokumentumai között kerülnek rögzítésre az EÉR-ben.

Adatkezelés

Az EÉR Működtetője a licitálók esetében a regisztrációs célú első bejelentkezés, valamint az adott értékesítési eljárásra történő regisztráció során megadott adatokat, valamint az értékesítési eljárásokkal összefüggésben feltöltött dokumentumokat, az értékesítők esetében az értékesítőknek a felszámolói névjegyzékben szereplő egyes adatait (a továbbiakban együtt: adatok) a felszámolási értékesítési eljárások adatainak megőrzése céljából az Info tv.-ben, a Cstv.-ben és az EÉR rendeletben, valamint az EÉR Adatvédelmi Szabályzatában meghatározott módon és ideig kezeli, gondoskodik az adatvédelmi követelmények teljesítéséről. Az értékesítőkkel kapcsolatban az adatkezelés különösen a következő adatokra terjed ki: a felszámoló szervezet neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma, számlázási címe, elektronikus levelezési címe, az EÉR-ben használt pénzforgalmi számlája, valamint a felszámoló szervezetnél foglalkoztatott felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek neve, lakóhelye, elektronikus levelezési címe.
Az EÉR-ben az adatok a rendszer nyilvántartásaiból történő törlésüket követően az EÉR rendelet 14. § (6) bekezdése alapján archivált állományként 5 évig megőrzésre kerülnek visszatölthető formában, továbbá ezt követően is, ha az EÉR Működtető értesítést kap arról, hogy az értékesítési eljárással összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. Ez utóbbi esetben az archivált állományt ezeknek az eljárásoknak a jogerős befejezéséig kell megőriznie. Az EÉR Működtető az archivált állományból - az archivált állományba helyezéstől számított 10 évig - köteles megőrizni az értékesítési hirdetményt, az értékesítést lezáró hirdetményt és a törlésre vonatkozó utasítást. Az értékesítésekre vonatkozó adatok és dokumentumok aktív, és archív állományba való helyezése a Cstv. 49/E. § (5) bekezdése alapján történik. Az adatok a jogszabályban meghatározott személyek részére továbbíthatóak, ezt követően az EÉR Működtető gondoskodik az adatok végleges megsemmisítéséről. Az EÉR felhasználója tudomásul veszi, hogy az EÉR Működtető a rendszer üzemeltetésére harmadik személlyel szerződést köthet, aki a rendszer üzemeltetése során jogosult az adatok megismerésére. A felhasználó az EÉR Felhasználói Szabályzatának elfogadásával hozzájárul ahhoz, hogy az adatait az EÉR Működtető és a rendszer üzemeltetésével megbízott harmadik személy az Info tv., a Cstv., az EÉR rendelet, az EÉR Adatvédelmi Szabályzata, illetve jelen Felhasználói Szabályzat szerint kezelje. A felhasználó tudomással bír arról, hogy az EÉR-ben kezelt adatok a jogszabályban meghatározott körben nyilvánosak, azokat a rendszer felületén bárki jogosult regisztráció nélkül megismerni; a rendszer ezen nyilvántartásaiba történő betekintésről az EÉR Működtető rendszernaplót nem vezet. Ilyen nyilvános adatbázisok: az értékesítési hirdetmények nyilvántartása és a hozzájuk tartozó nyilvános licitnaplók.
RENDSZERÜZEMELTETÉS, RENDSZERKARBANTARTÁS

Ütemezett karbantartás

A rendszer ütemezett karbantartásának tényét és a felhasználókat érintő korlátozásokról szóló tájékoztatást, ezek időtartamát az EÉR Működtető legalább 30 nappal korábban az EÉR honlapján közzéteszi. A közzétételről a rendszer alkalmazás üzemeltetését ellátó felhasználó gondoskodik. Az ilyen eseményekről elektronikus eseménynaplót vezet, amely tartalmazza az esemény leírását, időpontját, időtartamát és a megtett intézkedéseket. Az ütemezett karbantartási feladatok ideje alatt futó eljárások esetlegesen szükséges meghosszabbításáról mindenkor az értékesítő gondoskodik.

Üzemzavar

A rendszer működtetése közben fellépő, előre nem látható üzemzavar bekövetkezése esetén, az üzemeltető az EÉR honlapján – az üzemzavar észlelését követően – haladéktalanul közleményt tesz közé, mely tartalmazza az üzemzavar tényét. Az EÉR Működtető az üzemzavar ideje alatt az EÉR honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt a felhasználók részére. Az üzemzavar ideje alatt lezárult eljárások értékesítőit az alkalmazás üzemeltetését ellátó személyzet elektronikus üzenet formájában értesíti az üzemzavar tényéről, megküldve az érintett eljárás paramétereit is. A lezárult eljárásnak az üzemzavar miatt történő esetleges érvénytelenítése – az EÉR Működtetőtől kapott információk birtokában – a felszámoló feladata. Az üzemzavar ideje alatt le nem zárult értékesítési eljárások esetén, a licitálásra, illetve a pályázat benyújtására rendelkezésre álló idő automatikusan meghosszabbodik az üzemzavar időtartamával, oly módon, hogy ha annak időtartama több mint 4 óra, és az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás a licitálás, illetve a pályázat ajánlattételi határidejének lezárását megelőzően legalább 1 órával korábban következik be, vagy az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás a licitálás, illetve a pályázat ajánlattételi határidejének lezárását megelőző 1 órán belül keletkezik, akkor legalább 12 óra a meghosszabbítás időtartama. Az üzemzavarra és a rendszerkarbantartásra vonatkozó adatokat az üzemeltető megőrzi, és arról az értékesítőket is tájékoztatja annak érdekében, hogy minden értékesítő hitelt érdemlő módon meg tudja állapítani, hogy mikor zárult le a licitálás, illetve a pályázat ajánlattételi határideje. Amennyiben az üzemzavar az elektronikus ártárgyalás vagy az újabb licitálás (elektronikus árverés újabb fordulója) idején következik be, úgy az értékesítő erről köteles a résztvevőket értesíteni, és az elektronikus ártárgyalásra, valamint az újabb licitálásra új időpontot kijelölni.

Ügyfélszolgálat (Help desk)

Az EÉR Működtető folyamatosan együttműködik az értékesítőkkel és az értékesítők szakmai szervezeteivel, az alkalmazás üzemeltetői feladatokat ellátó személyzet ügyfélszolgálatot tart fenn az EÉR működésével kapcsolatos problémák megszüntetésére, a hibák kijavítására, továbbá az EÉR működésével, fejlesztésével összefüggő javaslatok fogadására.
Az EÉR Működtető az EÉR használatához kizárólag elektronikus levelezés útján működő szakmai és technikai segítségnyújtó szolgáltatást (ügyfélszolgálat) működtet a felhasználók részére. Az ügyfélszolgálat elérhetőségi adatait az EÉR Működtető az EÉR honlapján közzéteszi. Az EÉR Működtető az ügyfélszolgálati szolgáltatást munkanapokon biztosítja, hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30, pénteken 8.00-14.00 óra közötti időtartamban. Az EÉR telefonos ügyfélszolgálatot nem üzemeltet.

A honlap oldalfrissítés beállításának módja

A felhasználó az oldalfrissítését az általa használt webböngészőben a frissítés parancsra történő kattintással végezheti el. Automatikusan történik az oldalfrissítés abban az esetben, amennyiben a felhasználó az EÉR valamely aloldalát megnyitja, a megnyitott aloldalon a friss tartalmak kerülnek megjelenítésre a megnyitáskor.

Elfogadott elektronikus dokumentumformátumok

Dokumentum jellegeFájlkiterjesztés
Formázás nélküli szöveg.txt
Szöveges dokumentum (formázással), beágyazott.pdf
Szöveges dokumentum (formázással), beágyazott képpel vagy más információval.doc, .docx
Szöveges dokumentum (formázással), beágyazott.odt
Táblázat.xls, .xlsx
Táblázat.ods
Tömörítetlen kép.tif, .tiff
Tömörített kép.jpg, .jpeg
Ábra.png
Hang.mp3, .wav
ZIP konténer.zip

Honlapunkon sütiket használunk, melyeknek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújthassunk látogatóink számára. Az „Elfogadom” gombbal hozzájárulását adja ezek használatához, ide kattintva pedig testreszabhatja a süti beállításokat. További információk a Süti szabályzat oldalon találhatók.